Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
NAGY MIHÁLY ZOLTÁN ÉRDEKVÉDELEM ÉS PÁRTPOLITIKA A Magyar Népi Szövetség érdekképviseleti funkciója Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében az idegen állam fennhatósága alá került romániai magyarság politikai vezetésére vállalkozó elit - a mindenkori politikai viszonyokhoz alkalmazkodva - többé-kevésbé független, etnikai alapon szervezett pártokat hozott létre.1 Ezek a pártok elsősorban az etnikai érdekek védelmét tűzték ki célul. Ebből egyértelműen következett, hogy a magyar közösség és a román állam viszonylatában érdekképviseleti/érdekvédelmi funkciók betöltésére vállalkoztak. Tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy az 1944 őszén létrehozott Magyar Népi Szövetség (MNSZ) esetében jelen van-e ez a funkció. Ha igen, akkor pedig ennek az érdekvédelmi/érdekképviseleti politikának milyen ideológiai jogi alapelemei voltak, és a kisebbségi jogok érvényesítése, védelme érdekében milyen saját intézményi-érdekképviseleti struktúrát hozott létre? Azt is szeretném feltárni, hogy a tömegszervezeti és érdekképviseleti ideológia közötti prioritás felállítása miért okozott a szervezeten belül konfliktusokat? Ez mennyire befolyásolta az MNSZ-nek a román politikai rendszeren belül elfoglalt helyét. Mindez hozzájárulhat annak a vitának az eldöntéséhez, hogy a szervezet mennyiben tekinthető tömegszervezetnek (az RKP részéről), szatellitszervezetnek, vagy mennyire viseli magán az etnikai, etnoregionális párt jelleget. A kérdéskör feltárása előtt azt is le kell szögeznünk, hogy az MNSZ kisebbségpolitikai elképzeléseit - az eredet és a politikai szövetség miatt - „az adott ország/a többségi pártvezetés magyarságpolitikáján belül”2 fogalmaz(hat)ta meg. A dolgozatban nem ismertetem a román kormányok és pártok magyarságpolitikáját, és nem térek ki a román kisebbségi jog alapvonásainak ismertetésére sem.3 Azt azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az 1944 őszétől 1953 tavaszáig terjedő időszakban a román kormányok és pártok magyarságpolitikájának irányvonalát, illetve a kisebbségi kérdés jogi rendezését a nemzetközi és a belpolitikai viszonyok határozták meg. Egy másik dolgozat tárgyát képezné annak ismertetése is, hogy a Román Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottsága milyen alternatívákat mutatott fel a kisebbségi politizálás terén.4 1 Ezek a pártalakulatok: Magyar Szövetség, Magyar Néppárt, Országos Magyar Párt, Magyar Népközösség, Erdélyi Párt. 2 Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2004, 39. p. 3 Erre vonatkozólag lásd Nagy Csongor István: A romániai kisebbségi jog 1945 és 1989 közötti történetének tendenciái, különös tekintettel a romániai magyarság történetére (l-ll.). Magyar Kisebbség, 2002. 2. sz. 292-338. p„ 3-4. sz. 257-282. p. 4 Vincze Gábor: Az MNSZ és az RSZDP Országos Magyar Bizottságának vitája a magyar választási koalíció létrehozásáról. Múltunk, 1997. 4. sz. 103-119. p.