Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
338 Angyal Béla elsősorban a Hlinka vezette Szlovák Néppártot igyekeztek befolyásolni. Egyszerre szerették volna az autonómiáért való közös fellépésre rábfrni őket, és a magyar érzelmű szlovák választókat igyekeztek tőlük elhódítani. A szlovák osztály létrehozásában részt vett az a keresztényszocialista csoport is, amely korábban a néppártból vált ki. A keresztényszocialista párt szlovák osztályát magyar érzelmű szlovák értelmiségiek - Petrášek Ágoston katolikus pap és Tvrdý Jenő zsolnai ügyvéd - vezették. Egy közös autonomista blokk létrehozásának gondolata a néppárttal váltakozó erőséggel jelen volt az egész két világháború közötti időszakban. Többször tárgyalásokra is sor került, megvalósulását azonban meggátolta a szlovákok félelme attól, hogy elkötelezzék magukat a magyarokkal történő közös politizálás mellett. Továbbá a néppárt politikája legalább annyira magyar-, mint csehellenes volt. A keresztényszocialista párt 1920 őszén elfogadott programjában központi helyet foglalt el Szlovákia autonómiájának és a magyarok nyelvi, kisebbségi jogainak követelése. Az első években a keresztényszocialista párt politikájának kialakításában nagy szerepet játszott Tuka Béla volt pozsonyi egyetemi tanár, aki tulajdonképpen a magyar kormány megbízottjaként szervezte a magyar pártokat és döntött az anyaországi anyagi támogatásról. Tuka egy 1921. január 17-én Budapestre küldött számjeltáviratában így ír: „A ker.-soc. párt magyar és német része, továbbá tót része engem kért fel erre az egységes irányító szerepre. A forma az lenne, hogy a ker.-soc.ok javasolnák, hogy öszszes magyar pártok központi bizottságának legyek az elnöke. Mindezen ajánlatokra halasztó választ adtam. Tudnom kell a magyar kormány szlovenszkói politikai terveit, azt, hogy bírom-e a kormány bizalmát úgy, hogy a kormány mindent rajtam keresztül kíván intézni, s mennyi pénzre számíthatnánk az összes pártok részére az új év első hat hónapjában? Tervem volna, összes, tehát magyar, tót és német ellenzéki pártok együttműködésének létesítése és a tavaszra biztosan várt felfordulásokra való előkészülés. Kérek kormány elnöktől és külügyminisztertől azonnali utasítást.’’68 A további fejleményekről Tuka üzenetén kívül a külügyminisztériumban kézzel írt feljegyzésből értesülhetünk: „Időközben Kánya követ úr személyesen fogadta Tukát, és közölte vele, hogy döntés csak a f. hó 15-én Pöstyénben megtartandó értekezlet után fog történni.”69 A pöstyéni ülésen Tuka is jelen volt. A Pöstyénben történtekről Tuka február 26-i jelentésében számolt be. „A magyar-német block ideiglenes politikai vezetője Körmendy lett, azzal a kötelezettséggel, hogy kívánságomra az elnökséget azonnal átengedi nekem. A Nagyméltóságoddal [Kánya? - A. B.j történt megállapodás egyébként teljes érvényben marad, azaz a magyar kormányt az összes pártokkal szemben ezek kifejezett bizalma alapján én képviselem.”70 Arról is beszámolt Tuka, hogy miért nem vállalta el a Vezérlőbizottság elnöki posztját. „Mellékelem Hlinka levelét, ez magyarázza meg, hogy az ellenzéki pártok bizottságának elnöksége elfogadását miért halasztottam el. Célom az, hogy a néppártot és az összes magyar és német polgári pártokat egyesíthessük egységes küzdelemre az autonómiáért, e célból előbb a néppártot kell magamnak megnyernem.”71 Erre az időre tehető Tuka és a néppárt, illetve annak vezetője, Hlinka közeledésének kezdete. Az idézett jelentéséhez mellékelte cikkét az autonómiáról, amely a szlovák néppárt lapjában, a Slovákban jelent meg, valamint Hlinka hozzá írt levelét. „Nagyságos Tanár Úr! Köszönöm az autonómiáról szóló őszinte és férfi-68 Balkay levele Kürthy Lajos bárónak. MOL K 64, 13. csomó, 7/a tétel, 45/res/1921. 69 A pöstyéni tanácskozás dátuma helyesen február 14. Uo. 70 Jelentés február 26-áról. MOL K 64, 5. csomó, 711. tétel, 105/res/1921 71 Uo.
