Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
314 György Béla te az egész országban a leadott szavazatok 40%-át, az érvényben levő prémiumrendszer alapján megkapta az összes mandátum felét, és csak a többi került szétosztásra azon pártok között, amelyek megkapták az érvényes szavazatok legalább 2%-át.2 Ebbe a politikai rendszerbe került a Magyarországtól Romániához csatolt területek magyarsága, amely elveszítette korábbi állami-közösségi kereteit, és az újba nehezen tudott beilleszkedni. A román megszállás első éveit magyar részről a passzivitás jellemezte, míg az aktivitás az önvédelmi és védelmet kereső magatartásokból bontakozott ki a trianoni békeszerződés után a gyulafehérvári határozatokra (1918. dec. 1), valamint a párizsi kisebbségi szerződésre (1919. dec. 9) hivatkozva. Előbb a Magyar Szövetség alakult meg, majd a Nemzeti Párt, valamint a Néppárt. Az 1922. februárjában tartott választásokon sikerült a Magyar Szövetség részéről három magyar képviselőt és három szenátort bejuttatni a román törvényhozásba. A Magyar Szövetség 1922. októberi betiltása után a két párt, a Nemzeti Párt és a Néppárt, a hatékony képviselet reményével, belátva az egységes fellépés szükségességét, előzetes egyeztetések után 1922. december 28-án egyesült romániai Országos Magyar Párt néven (OMP). A korszakot átfogó, korábban megjelent munkák kitértek a párt történetére is.3 Ugyanakkor az utóbbi évtizedben egyes részkérdésekről is hasznos tanulmányok születtek. Itt mi csak azokra utalunk, amelyek főképp az OMP stratégiájára, valamint törvényhozóinak szereplésére utalnak.4 A felhasznált forrásanyag közül a mostani téma vizsgálata szempontjából hasznosnak tűnik kiemelni a parlamenti csoport üléseinek jegyzőkönyveit, a magyar képviselők és szenátorok parlamenti munkásságát, beszédeiket és felszólalásaikat 1922-1937 között,5 valamint a párt elnökének, gróf Bethlen Györgynek és a párt parlamenti főtitkárának, Wilier Józsefnek mindeddig ismeretlen, gazdag (több mint 300 tételes) levélváltását.6 Az OMP alakuló nagygyűlésén elfogadott programja megfogalmazta az alapvető követelést, célkitűzést: „a nemzeti kisebbségek közjogi alanyiságának az alkotmányban való elismerését, és az elismerés szükségképpeni következményeként a nemzeti autonómiát.”7 Az OMP politizálása előtt két út állt: vagy a román pártokkal szövetségben próbál meg beilleszkedni az ország politikai életébe, vagy örökös ellenzéki helyzetben 2 A román politikai rendszerről lásd: Gisti, D.-Leonte, V. (ed.): Enciclopedia României. I. Imprimeria Nationals, Bucureçti, 1938; Savu, AI. Gh.: Sistemul partidelor politice din Románia, 1919-1940. Ed. Çtiint. çi Encicl., Bucureçti, 1976; Muçat, Mircea-Ardeleanu, Ion: Románia dupá marea unire.Vol. II. Partea I. 1918-1933. Ed. Çtiint. çi Encicl. Bucureçti, 1986; Scurtu, loan-Buzatu, Gheorghe: Istoria românilor ín secolul XX. Ed. Paideia, Bucureçti, 1999; Istoria românilor. Vol. Vili. Románia Tntregitâ (1918-1940). Coord, loan Scurtu, Ed. Enciclopedicâ, Bucureçti, 2003, 183-193. p. 3 Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918 december 1-től 1940. augusztus 30-ig. Budapest, Studium, 1941. [Reprint kiadása megjelent az Optimum kiadónál, é. n.]; Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 év kisebbségi sorsban. Kolozsvár, Fraternitas, 1941. [Reprint kiadása: Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004; Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940. Bern, E.P.M.Sz., 1989. [Reprint kiadása: Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002). 4 Bárdi Nándor: Választások a két világháború közti romániai magyar kisebbségpolitikában. Magyar Kisebbség, 2000. 4. sz., csak interneten: www.magyarkisebbseg.ro; Marcel Çtirban: Integration of Transylvania within the unitary romanian state 1918-1940. Transilvanian Review. 1993. 3. sz. 32-54. p.; Balázs Sándor: Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. [Kézirat.], 84 p. 5 Iratok a romániai Országos Magyar Párt történetéhez 1. A vezető testületek jegyzőkönyvei. Összeállította György Béla. Csíkszereda-Kolozsvár, Pro-Print Könyvkiadó-Erdélyi Múzeum Egyesület, 2003, 259-374., 382-412. p. 6 Gróf Bethlen György hagyatéka. Magántulajdonban (a továbbiakban: BGYH). 7 Mikó: i. m. 272. p.
