Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
302 Oláh Sándor sában a rajonhoz küldött jelentésben arról számolt be, hogy munkatervének „legfontosabb része a mezőgazdaság szocialista átalakítása és a társas szántások szervezése, de mindkettő csak papfron maradt és még a kezdeményező bizottságot sem sikerült megalakítani, mert nem volt még annyi jelentkező sem akikből a kezdeményező bizottságot megalakítsuk...” Egy hónappal később az áprilisi jelentésben az elnök arról tudósította a Rajoni Néptanács Végrehajtó Bizottságát, hogy a közös gazdálkodás és a földek gépi művelésének gondolatát „bár a népek nagy igyekezettel fogadták, de végül is azzal igyekeztek kimagyarázni magukat, hogy községünkbe, ebbe a mészkősziklás oldalba nincs olyan traktor amivel fölszántanák" a földet. Májusban is változatlan a viszonyulás a közös gazdálkodással szemben: „a mezőgazdasági társulások terén semmién eredményt nem tudtunk elérni” -jelenti az almási vezetés.18 A rajoni vezetők ekkor, az újraindított kollektivizálási kampányban nagyobb fontosságot tulajdonítottak a szomszédos Nagyhomoród menti - jobb termelési adottságú - falvakban a kollektív szervezésnek. E térség néhány falujára Szentpál, Recsenyéd, Gyepes összpontosították az agitátorok meggyőző munkáját. így a kollektívszervezés a Kishomoród menti, gyengébb termőföldű falvakban egyelőre lekerült a napirendről. A havonta kötelezően összeállított jelentésekben a helyi vezetők igyekeztek elhallgatni a beszolgáltatási kötelezettségek okozta elégedetlenségeket. E hamisításokat, a rendszer becsapásának látszólag ártatlan formáiként értelmezhetjük, amelyekben a helyi vezetők saját érdekeik védelmében igyekeztek a hatalmi elvárásoknak megfelelően fogalmazni: „Terven kívüli hirtelen akciók szaladtak be ilyen például mint a húsbeszolgáltatás, ami több mint négy napot vett igénybe 3-4 személynek. A kollektálás alkalmával különösebb nehézségek nem merültek fel, kimondottan felvilágosító munka utján történt. Az általános hangulat a dolgozók között elég jó. A húsbeadással egy kissé romlott, amit még egyes párttagok is helytelennek tartottak.” „Az általános hangulat elég jó. A húsbeadással vannak némi elégedetlenségek, mert a pár árral rendelkező birtokosok is meg lettek róva.” „Szintén csak e hó folyamán történt meg a krumpli kollektálás, ami igen szép eredménnyel zárult községi viszonylatban 98%-ban. Itt egy kicsi nehézségek és panaszok merültek fel a krumpli beadása terén, sokan azzal védekeztek, hogy nem lett vagy a csimasz elrágta. Később segítséget kaptunk úgy a Rajoni Kollektáló Hivataltól mint egy ügyész elvtársat, akik az elnökkel személyesen eljárva a falut felhívták a gazdák figyelmét a kirótt burgonya beadására. így sikerült semmi kényszerítő eszköz nélkül az említett %-ban beadni. Ezek közül mindössze 4-5 jómódú gazda Csíkba vásárolta fel krumpliját.”19 A hatalmi szempontokhoz igazított jelentések torzításai a hatalom és társadalom viszonyáról, a nyílt személyközi kapcsolatokban született dokumentumokkal összevetve érthetők meg. Az állami gazdasági irányításnak, különösen a parasztcsaládokat sújtó beszolgáltatási kötelezettségeknek a kisgazdaságok termelésszervezésére is következményei voltak: „...a több tehéntartásról lemondtunk, mert csak a fejés volt a miénk, a tej a másé, a juhokkal hasonló a helyzet, tehát arról is lemondtunk csupán egy tehenünk van és két 18 Instructiuni aie organelor superioare 01.01.-31.12.1952. Archivele Nationale Directia Judeteaná Harghita (a továbbiakban: ANDJ Harghita. F. 136. dós. 1952. 1-2. f.). 19 Uo.
