Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
256 Kovács Attila a magyar anyanyelvűek csoportjában nyilvántartott kb. 3000-4000 személy tíz évvel későbbi nyilatkozata. Az anyanyelvet papíron váltók között voltak olyan szlovének, nemzetiségileg vegyes házasságban élők, akik 1921-ben még magyarnak vallották magukat. A Lendva-vidéken hirtelen felbukkant több ezer szlovén túlnyomó többsége azonban magyar származású személy volt, akik általában még a szlovén nyelvet sem bírták. A levéltári források, a korabeliek visszaemlékezései és az utókor elemzései egybehangzóan arra engednek következtetni, hogy a föld nélküli, illetve kevés földdel rendelkező Alsólendva környéki magyarok az 1931-es népszámlálásnál szlovénnek vallották magukat, csak hogy agrárföldhöz jussanak. Elsősorban azokon a településeken csökkent nagy arányban a magyar anyanyelvűek száma a korábbi adatokhoz viszonyítva, amelyek kataszteri határaiban 1931-ben még volt némi lehetőség arra, hogy földhöz jussanak az agrárreform során. Az 1931-es népszámlálás után tovább folytak a betelepítések, melynek során Hoszszúfaluban 12 kolonista telepedett le 55 családtaggal, míg Kámaházára 21 család érkezett 101 családtaggal. így végül is a levéltári források alapján a két világháború között Lendva-vidékre 254 telepes családot telepítettek összesen 1305 családtaggal, akik között 1912 kataszteri hold 1527 négyszögöl agrárföldet osztottak szét. 5. táblázat. A Lendva-vidékre a két világháború között telepített telepes családok, valamint a családtagok száma és a számukra kiosztott agrárföld Település Családfők számaCsaládtagok száma A telepeseknek kiosztott agrárföld Pince 43 224t 323 kát. hold 1227 négysz. Gyertyános 38 186 280 kát. hold 533 négysz. Hidvéq 73 399 484 kát. hold 1476 négysz. Benice 32 164 267 kát. hold 685 négysz. Petesháza 35 176 288 kát. hold 519 négysz. Hosszúfalu 12 55 90 kát. hold Kámaháza 21 101 178 kát. hold 287 négysz. Összesen 254 13051912 kát. hold 1527 négysz. Forrás: AS 71, Esterházy, Fasc. 69., AS 71, Esterházy, Fasc. 68., AS 71, Esterházy, Fasc. 56. A felsorolt és az 5. táblázatban bemutatott adatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy a kimutatás három különböző forrás alapján készült, amelyek különböző időpontokban keletkeztek. Ezért az adatok nem teljesen megbízhatóak, mivel az egyik forrás csak az 1931-ig letelepedett kolonisták számát és a számukra kiosztott földterületet tünteti fel, míg a másik két forrás az utolsó két kolónia, Hosszúfalu és Kámaháza adatait is közli. Ráadásul a törvény lehetővé tette a kijelölt kolonista későbbi áttelepülését is, amit a források hiányában az 1931-ig alakult öt kolóniában - Petesháza, Benice, Hídvég, Gyertyános és Pince - sem lehet pontosan kimutatni. Alsólendván és környékén az újabb népszámlálásra már a Muravidék Magyarországhoz való visszacsatolása után került sor 1941 nyarán. Az összeírt adatok szerint Lendva-vidéken 1941-ben 833 fővel voltak kevesebben, mint tíz évvel korábban. Ezt egyfelől a szlovén hivatalnokok, tanítók, fináncok, egy-két telepes család stb. elmenekülése, illetve elűzése idézte elő, másfelől a besorozott katonák és a szezonmunkát vállalók hiánya okozta. Az összeírt 12 211 Lendva-vidéki lakosból a szlovén anyanyelvűek a lakosság 16,3%-át jelentették, számokban kifejezve 1985 főt. A 9909 magyar anyanyelvű az összeírtak 81,1%-át, míg az egyéb kategóriába sorolt anyanyelvűek (összesen 317 fő) a Lendva-vidéki lakosság 2,6%-át tették ki.50 50 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községenként (országhatáron kívüli terület). Kézirat. Budapest, 1990.
