Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
242 Kovács Attila szabályozó jogi előírások keretén belül rendezték a telepítésekkel kapcsolatos jogalkotást. így például a jugoszláv földreform alkotmányaként emlegetett „A földreformot előkészítő előzetes rendelkezésekében is szerepelt a kolonizáció kérdése, majd az ezt követő összes fontosabb, földreformot tárgyaló törvényben megemlítik. A jugoszláv földreformot és kolonizációt szabályozó rendeletek és törvények a kisbirtokok létrehozását támogatták, mivel a földreform során azok a politikai erők kerültek többségbe, akik a szerbiai kisbirtokos parasztgazdaságok rendszerét akarták átültetni az ország többi területére. Ennek következtében a földreform során földet csak a földnélküli és a 10 kataszteri holdnál kevesebb földdel rendelkező földművelők kaphattak; ez utóbbiak családtagonként 1 kataszteri holdat kárpótlás fejében. A kolonizációban résztvevők pedig legjobb esetben is 8,7 kataszteri hold (5 hektár) földet kaptak szintén kárpótlás fejében.6 A felosztásra kerülő nagybirtokföldek nagysága régiónként változott, Szlovénia területén a 200 hektárt meghaladó birtoktesteket sajátították ki a földreform számára, míg a Vajdaság területén az 500 hektárt meghaladó földterületek kerültek felosztásra.7 A kolonizációt szabályozó jogi előírások 5 telepes kategóriát különböztettek meg: a dobrovoljácot (ezen belül is különbséget tett a harcos és nem harcos dobrovoljác között),8 a kolonistát általános jogokkal, az autokolonistát, az optánst és a menekültet. A legjobb helyzetben a dobrovoljácok (harcosok) voltak, mivel ők kapták a legnagyobb földterületet (5 hektár földet családfőként dobrovoljác-harcos és 3 hektár földet családfőként dobrovoljác-nem harcos esetén), a kárpótlást viszont az állam fizette. Emellett több évig tartó adómentességet, valamint a gazdasági eszközökhöz, a házak felépítéséhez is kaptak támogatást az államtól. A többi telepescsoport tagjai általában valamivel kevesebb földdel lettek ellátva, mint a dobrovoljácok, másrészt viszont a földek utáni kárpótlást saját maguknak kellett megtéríteniük. Az államtól azonban ők is kaptak támogatást adókedvezmény, valamint gazdasági támogatás formájában. 2. A jugoszláv kolonizáció rövid áttekintése A jugoszláv hatalom a telepítések során elsősorban szerb nemzetiségű telepeseket kolonizált a nemzetiségek által lakott területekre azzal a céllal, hogy nacionalizálják az újonnan szerzett területeket, és ezáltal is felgyorsítsák az ott élő nem szláv lakosság beolvadását a szlávságba. A két világháború közötti időszak alatt végbement jugoszláv telepítések két fő területet vettek célba: az északi és a déli területeket. „A telepítések zöme mind északon, mind pedig Koszovóban a határok mentén történt, ami szintén arra utal, hogy az ál-6 Ezzel szemben a többi kelet-közép-európai államban (a három balti államban, Lengyelországban, Csehszlovákiában) a földreformok elsődleges célja a középbirtokos paraszti réteg megerősítése volt. Erről bővebben lásd Dolmányos István kelet-európai földreformokat elemző tanulmányait az Agrártörténeti Szemle 1962 és 1965 között megjelent számaiban, valamint Simon Attila: Telepítések Dél-Szlovákiában a két világháború között. Korrall, 2004. december, 18. sz. 30-48. p. 7 A jugoszláv földreformmal és kolonizációval kapcsolatos jogalkotással kapcsolatosan lásd Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között című könyvének idevágó fejezeteit. 8 A dobrovoljác szó önkéntest jelent, és azokat az Osztrák-Magyar Monarchiából származó személyeket - többségében katonaszökevényeket - jelölte, akik önkéntesként harcoltak a szerb hadseregben az első világháború, valamint a két balkáni háború alatt, A jugoszláviai magyarság körében a „dobrovoljác" kifejezés honosodott meg, mivel a dobrovoljác kolóniák legnagyobb számban a magyarok által is lakott Vajdaságban, vagyis Bácskában és Bánátban jöttek létre. A dolgozatban emiatt a dobrovoljác kifejezést használjuk az önkéntesek megjelölésére.
