Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
A magyar gazdasági szervezetek csehszlovákiai integrációja 235 A kisebbségek gazdasági helyzetét az átalakult, dezintegrált kelet-közép-európai térszerkezet, a kisállamok piacvesztései, a belső szerkezetátalakítások, a befogadó államok gazdaság, ill. kisebbségpolitikája, az egységes nemzetgazdaságok szervezése, valamint a helyi erőforrások lehetőségei mellett a világgazdasági folyamatok térségbeli hatásai, utózöngéi határozták meg.55 A szlovákiai magyarság nem válhatott gazdaságilag önálló entitássá, ez vágyálom volt, hiszen ez a közösség „csak” történetileg, etnikailag és kulturálisan lehetett „megfogható”. A Hitel 1937-ben nem véletlenül tette kritika tárgyává Hantos László prágai előadásának elgondolását, amely az autarkiához közelítő önálló kisebbségi gazdasági élet kialakítását hirdette (Hantos „gazdasági öncélúságnak" nevezte56). A valószínűleg Ternyei László57 által írt vezércikk elismerte, hogy a gazdaság „minden kisebbségi kultúrának alapja”, de felhívta a figyelmet az etnikai elzárkózás okozta váratlan és káros többségi reakciókra és a várható ellenlépésekre, valamint a propagandisztikus és félremagyarázható gondolati elemekre, amelyek a demagógia felé is elfordulhattak. Ternyei érvelésében a Tarján Ödön által már 1930-ban megfogalmazott tézisekhez58 nyúlt vissza, amikor a következőképpen érvelt: „Mi, a kisebbség, a gyengébb fél vagyunk. A gyengébbnek fegyvere soha nem lehet az elzárkózás, az elkülönülés, mert azzal még gyengébbé teszi magát. Ellenkezően, az erősebb patrimoniumában való részesedést kell magának követelnie, még pedig nem olyan módszerekkel, amelyek erőhatalmi - bárha csak hangulatbeli erőhatalmi - beavatkozást jelentenek, hanem mindig csak az egyenlő jogra, az egyenlőségre hivatkozva. A jog a gyengébb fegyvere. És a jogra, az egyenlőségre való hivatkozás aztán nemcsak megengedi a hangos szót, a propagandát, hanem szükségessé is teszi“.59 Az 1930-as években mintha Budapest-London-New York, CEU Press, 1997, 51-52. p.; Vö. még Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében. Budapest, Osiris, 2003, 268-269. p. A korabeli magyar értékelésekre Kovács Károly: Csehszlovákia a depresszió jegyében. Korunk, 1935. 1. sz. 12-15. p., ill. Tarján Ödön helyzetjelentései (Die Tschechoslowakei Anfang Mai 1934. Situationsbericht. Budapest, Druck der Sárkány Druckerei Aktiengesellschaft, 1934, 8-11. p.; Die Tschechoslowakei Ende 1935. Budapest, Druck der Sárkány Druckerei Aktiengesellschaft, 1936, 6-16. p.) Csehszlovákián belül az elmaradottabb Szlovákiát és Kárpátalját súlyosabban érintette a válság. Székely Pál: Csehszlovákia nyugati és keleti része - számokban. Korunk, 1936. 5. sz. 397-402. p. 55 A politikai döntéshozók az I. világháború utáni rendezéskor a gazdasági tényeket figyelmen kívül hagyták. A kisállami gazdasági nacionalizmusok hátráltatták a térség gazdasági konszolidációját. Mindezek és még sok más fontos tényező „találkozása" (pl. a jóvátételek ügye, az aranyvaluta összeomlása) vezetett a nagy gazdasági válsághoz. Cameron, Rondo: A Consince Economic History of the World. New York, Oxford University Press, 1993, 345-358. p. 56 „Kisebbségi »gazdasági öncélúságoU emlegetett Hantos László (...) úgy magyarázván a dolgot, hogy meglévő magyar vállalatainknak, gazdasági és erkölcsi erejüket a szlovenszkói magyarság szellemi és anyagi gyarapodására és boldogulására kell forditaniok, előttük magyar gazdasági, kulturális és társadalmi céloknak kell lebegniük". Hitel, 1937. május 27. 3. sz. 1. p. Az előadást a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének felkérésére tartotta. Az előadásáról szóló tudósítást lásd uo. 3. p. A magyar főiskolások Hantos „nagysikerű előadása után” gazdasági szemináriumok szervezését vették tervbe Pozsonyban, Prágában és Brünnben. (uo. 7. p. ) 57 Ternyei László a Prágában megjelenő Hitel c. gazdaságpolitikai lap szerkesztője volt. A csehszlovák gabonamonopóliumról publikált ismertető jellegű könyvet és Karol Engliš cseh közgazdász, politikus, pénzügyminiszternek a kötött gazdasági rendszert taglaló munkáját fordította le magyar nyelvre 1935-ben. A Prágai Magyar Hírlap hasábjain Csehszlovákia gazdasági helyzetével foglalkozott. 58 Tarján Ödön az „őslakosságot” sújtó gazdaságpolitika revíziója mellett az állami adókból és illetékekből való részesedést követelte a magyarságnak. A politikai autonómiát a gazdasági érdekérvényesítés eszközének tekintette. A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából. Klny. Prágai Magyar Hírlap 1930. évi 33., 35., 37., 39., 41., 43., 45. és 47. számaiból. Prága, H. Mercy Ny., 1930, 53., 58-60., 73-79. p. 59 Hitel, 1937. május 27. 3. sz. 1. p.
