Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
A magyar gazdasági szervezetek csehszlovákiai integrációja 221 ta a nagymegyének vagy a járásnak, de állami kezelésben is hagyhatta - a jogutódra szállt az összes jog és kötelezettség is.7 A megyei gazdasági egyesületek megszüntetésének törvényi feltételeit tehát már korán kialakították. Ehhez járult a szlovák központi hivatalok politikai nyomása, amely a magyar etnikai területen található, egy-egy megyén belüli gazdatársadalmat megszervező egyesületeket akarta megszüntetni. A kisgazdapárt választói bázisának meggyengítését szolgálta a Szent-lvány József és Fodor Jenő által vezetett Gömör-Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület elleni bírósági (eddig a legjobban dokumentálható) eljárás 1921 és 1922 között. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság az egyesületek tevékenységét szabályozó régi magyar belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva oszlatta fel az egyesületet. Az indoklás szerint a rendelet a csehszlovák alkotmánnyal nem került ellentétbe. Sőt ezek a bírósági döntések később az egyesületi jog magyarázatánál szolgáltak hivatkozási alapul. 1922. szeptember 29-én feloszlatták az egyesületet és vagyonát elkobozták. Az indoklás szerint deklarált politikamentességét függesztette fel akkor, amikor politikai tevékenységet kezdett kifejteni: a határmegállapító bizottsághoz memorandumotjuttatott el, az „állami gabonagazdálkodás ellen agitált”, a szabad kereskedelem lehetővé tételét követelte, az állami kényszerbeszolgáltatás ellen bujtogatott, amikor „a gömöri termés a gömörieknek s a szlovenszkói termés a szlovenszkóiaknak jár jelszót hangoztatta. Szent-lvány régebbi kijelentését is ürügyként használták fel, aki még 1919 elején a cseh katonai megszállás ellen foglalt állást. Ezt a bíróság a csehszlovák államalakulat elleni támadásként, Csehszlovákia el nem ismeréseként magyarázta.8 A másik ismertebb eljárás a Nyitra Megyei Gazdasági Egyesületet érintette. Az egyesület elleni támadás 1920-ban indult, amikor a Teljhatalmú Minisztérium politikai és nemzetiségi okokra hivatkozva elrendelte az egyesület feloszlatását és vagyonának elkobzását. A Vavro Šrobár vezette minisztérium valószínűsíthetően az 1920-tól erőteljesen aktivizálódó keresztényszocialista párt egyik támogatói bázisát akarta felszámolni.9 Nem lehet tehát véletlen, hogy az egyesület jogi védelmét, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságra beadott panaszt Lelley Jenő terjesztette be. Lelley a védekezést a feloszlató rendelkezés formális oldalára építhette. A bíróság megállapította, hogy a rendelet a minisztériumtól származott, amelynek kiadására - az 1875-ös magyarországi egyesületi törvény alapján - törvényadta joga volt. A zsupáni hivatal és a rendőrkapitányság végrehajtó szervek voltak. Tehát a bírósági döntés nem vonta kétségbe a feloszlatás formai jogosságát, a tartalmi indokokat azonban elégteleneknek tartotta: az egyesület vezetősége a szóbeli információból nem tudhatta, hogy államérdeket sértett-e vagy alapszabályzatilag rögzített hatáskörét lépte túl, ezenkívül nem kapta meg a védekezés lehető7 A 332-es sz. 1922. november 3. rendelet (1. §, 2. §). A gömör-kishonti, nógrádi, zólyomi, honti vagyont a zólyomi megyei hivatal, a komáromit, a pozsonyit, a barsit a nyitrai, a sárosit és zemplénit a kassai hivatalok vették át. Ponióan: i. m. 344-345., 465-466. p. A régi megyék vagyonát Szlovákiában nehezen lehetett felmérni, hiszen több megye területe csonkán került Csehszlovákiához, ill. a nyilvántartási segédletek sok esetben Magyarországon maradtak. A megoldást az állami átvételben látták. Minden megszüntetett korporáció vagyona ipso iure az államra szállt. Laštovka: i. m. 45-50. p. 8 Černo, Lajos-Sýkora, Vince: Egyesülés és gyülekezés Szlovenszkó és Podkarpatszká Rus területén. Bratislava, Szerzők kiadása, 1926, 15-19. p. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság döntését lásd Sbírka nálezu nejvyššího správního soudu ve vëcech administrativních. Bohuslav, V. Jos[ef] (red.), V. [/a] köt. Praha, Právnické vydavateľství, 1925, 910-913. p. 9 Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936. Somorja-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum, 2004, 87-90. p.; uő: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938. Galánta-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum, 2002, 42-43., 56., 58. p.
