Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
212 Hunyadi Attila egyedülálló Vidékfejlesztő Szövetkezetei alapított." Az unitárius egyház képviselői közül a szövetkezetek támogatásában kimagaslott Ürmössi József püspöki titkár, aki a Székely Akció idején a Homoródmente szövetkezeti mozgalmát virágoztatta fel, majd a két világháború között mindvégig a Hangya szövetkezeti központ igazgatósági tagja volt.99 100 Az unitárius egyház a keresztúri gazdasági iskola és a székelykeresztúri vajgyár felállításában működött közre, az üzem ugyanis az unitárius egyház által adományozott telken épült.101 A falusi lelkészek többnyire a szövetkezetek elnöki tisztségét vállalták el, a tanítók pedig a könyvelői tisztséget. Az értelmiségiek fontos irányító szerepe miatt is nagy csapás volt, hogy az 1940. július 20-i 40529. sz. miniszteri rendelet eltiltotta a papságot a falusi szövetkezetek irányításától, vezetésétől.102 Kultúra, középosztály és kamatviszonyok A Szövetség és a Hangya, mint már említettük, a Minerva Műintézettel Vékás Lajos igazgató személyén keresztül jó kapcsolatban volt. így a Magyar Nép és a magyar népkönyvtárak, valamint a Minerva által nyomtatott magyar tankönyvek terjesztésében is szoros volt az együttműködés. A kolozsvári Szövetség éves tiszta jövedelméből kulturális alapot különített el a csupán egy negyedév alatt kiutalt támogatásokat bemutatva:103 Négy tanuló részére internátusi és konviktusi dijat fizetett a kolozsvári római katolikus, a református és unitárius, valamint a székelykeresztúri unitárius gimnázium részére. Rendszeresen évi 20 000 lejjel támogatta a kolozsvári egyetemi hallgatók menzáját. Rendkívüli segélyekkel támogatta az Erdélyi Római Katolikus Tanítók Önsegélyző Alapját, a bukaresti országos diáksegélyző bizottságot. A kolozsvári unitárius egyháznak orgonaépítésre, a református kollégium segélyezésére, a nagyszebeni Szent Ferenc-rendi nővérek vezetése alatt álló tanítóképző intézetnek, a székelykeresztúri unitárius gimnázium épületének rendbehozatalára szavazott meg a Szövetség végrehajtóbizottsága 500-2000 lejnyi segélyt. A csíkszenttamási tűzkárosultak javára 66 300 lejt küldtek be a tagszövetkezetek. Az EGE kérésére 15 000 lejt bocsátott rendelkezésre egy gazdasági és szövetkezeti ügyet előadó vándortanító javadalmazásához. A Szövetség tisztviselői (ellenőrök, főkönyvelő, pénztárosok) 1929-1930-ban havi 2500-11 000 lej javadalmazást, fizetést kaptak.104 Az igazgatóság dr. Ferencz József ügyvezető igazgató részére 1930-ban havi 20 000 lejt és az évi mérlegben kimutatott tiszta nyereség 5%-át szavazta meg. Bethlen László igazgatósági tagot az Unió irányítására delegálta havi 12 000 lej nettó fizetésért. Petrovay Tibor főkönyvelő havi 9000 lejt keresett. 1930-tól kezdődően a Szövetség tisztviselői számára nyugdíjalapot hozott létre.105 A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége tisztviselői között már 1925-ben feltűnik Petrovay Tibor főkönyvelő, aki 1933-tól a Szövetkezeti Értesítő havi közlönyt is szerkeszti.106 Petrovay mellett Vita Sándor és Oberding József György szintén a Gazda99 Mikó Imre-Kicsi Antal-Horváth Sz. István: i. m. 100 Öten a húszéves Hangyáról. Szövetkezeti Értesítő, 1940. 6-7. sz. 92-93. p. 101 Bözödi György: i. m. 232. p. 102 Nagy Zoltán: Az erdélyi szövetkezetek a visszatéréskor. Kolozsvár, 1942. 103 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 14. f., 20., 26., 38., 82., 138., 150. p. 104 Uo. 60. f. (115., 171. p.) 105 Uo. 79-82. f. (154-159. p.) 106 A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége mint szövetkezet Kolozsvárt III. üzletévi jelentése és zárszámadása az 1925. üzletévről. Kolozsvár, Minerva, 1926. MOL K 610 30. cs. 194-207. f.
