Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben 211 álképviseletként továbbadja.93 Mindezt az üzletpolitikai váltás (a válságot és konverziót ellensúlyozó üzletág-diverzifikáció) mellett még három különleges szempont is indokolta: a tagok és a szövetkezet előnye, valamint a magasabb nemzetgazdasági célok. „A Minerva belföldi vállalat, a magyar egyházak intézménye, tehát a Minervánál fizetett biztosítási dijak egyházi, kulturális és gazdasági érdekeinket szolgálják, sőt a szövetkezet által felvett biztosítások dijai hosszú időn keresztül betétként ott maradnak a szövetkezetnél, s így a falu pénzforgalmát növelik, a falu hiteléletét táplálják.”94 A nemzetgazdasági cél (belső vagyonforgalom-kezelés) mellett érvényesült a közösségi (falu pénzforgalmának bővülése), a vállalati (biztosítási jutalék, 10 éves folyószámlabetétként helyben kezelt biztosítási dfj), valamint az egyéni előny (biztosítási anomáliáktól, visszaélésektől való megvédés, díjkedvezmény). Az a tény, hogy a Minerva Biztosító Intézet részvényei a magyar egyházak tulajdonában voltak, garancia volt az intézet erkölcsi megbízhatóságára nézve. Az 1929-ben megjelent román mezőgazdasági szakoktatási törvény lehetőséget nyújtott magánalapítású gazdasági szakiskolák létesítésére. Ezt a lehetőséget felhasználva a magyar egyházak gazdasági iskolákat alapítottak: Székelykeresztúron (1931, unitárius egyház), Csombordon (1934, református egyház), Radnóton és Kézdivásárhelyen (1935, a Római Katolikus Státus alapítása).95 A szövetkezetek szervezésében és működtetésében a magyar lelkészek és egyházi szervezetek (IKE, Kolping Egyesület, Római Katolikus Népszövetség Egyetemi Szakosztálya96) település/közösségi szinten is oroszlánrészt vállaltak.97 Márton Áron az 1933-ban alapított Erdélyi Iskola című folyóiratban nagy gondot fordított a szövetkezeti eszme terjesztésére. Kolozsvári egyetemi hitszónokként pedig bekapcsolódott a magyar szövetkezeti mozgalomba. Püspökként is lelkes támogatója maradt az erdélyi magyar iskola- és ifjúsági szövetkezeteknek, szövetkezeti oktatásnak.98 Balázs Ferenc erdélyi író, költő unitárius lelkészként az egész Aranyosszék művelődési és gazdasági életét szövetkezeti formában lendítette fel, és a maga korában 93 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 51. f. 94 A teljes idézet: „Nemzetgazdasági kötelességünk szem előtt tartani, hogy nemzeti jövedelmünk saját nemzetgazdaságunk vérereiben keringjen. A biztosító intézetek túlnyomó többsége külföldi vállalat, így a nekik fizetett biztosítási dijak mind külföldre kerülnek, azok számunkra egyszer s mindenkorra elvesznek. A Minerva belföldi vállalat, a magyar egyházak intézménye, tehát a Minervánál fizetett biztosítási dijak egyházi, kulturális és gazdasági érdekeinket szolgálják, sőt a szövetkezet által felvett biztosítások dijai hosszú időn keresztül betétként ott maradnak a szövetkezetnél, s így a falu pénzforgalmát növelik, a falu hiteléletét táplálják." A biztosítási ügy megszervezése. Szövetkezeti Értesítő, 1937. 2. sz. Hivatalos rész. 1. p. 95 Oberding József György: Az erdélyi magyarság mezőgazdasága és mezőgazdasági szervezetei a román uralom alatt. Kisebbségi körlevél, 1942. 1. sz. 16-30. p. 96 Elnöke: Dsida Jenő, alelnök: Nagy Zoltán. Erdélyi Fiatalok, 1930. 103. p. 97 Márton Áron, 1939-től római katolikus püspök, 1933-ban az általa alapított Erdélyi Iskola című folyóiratban nagy gondot fordított a szövetkezeti eszme terjesztésére, különösen az iskolaszövetkezeteket illetően. Kolozsvári egyetemi hitszónokként pedig bekapcsolódott a magyar szövetkezeti mozgalomba. Püspökként is lelkes tagja és támogatója maradt az erdélyi magyar iskola- és ifjúsági szövetkezeteknek (Kolping, Alfa, Méhkas). Szövetkezeti Értesítő, 1939. 3. sz. 41. p. Balázs Ferenc erdélyi író, költő unitárius lelkészként önfeláldozó munkával lendítette fel az egész Aranyosszék művelődési és gazdasági életét, népfőiskolát, gazdasági tanfolyamot, óvodát, iskolát, templomot, lelkészlakot, számtalan szövetkezetei és a maga korában egyedülálló Vidékfejlesztő Szövetkezetét alapítva. (Mikó Imre-Kicsi Antal-Horváth Sz. István: Balázs Ferenc. Bukarest, Kriterion, 1983.) A székelykeresztúri vajgyár az unitárius egyház által adományozott telken épült. (Bözödi György: Székely Bánja. Mentor. Reprint, h. é. n., 232. p.) 98 Szövetkezeti Értesítő, 1939. 3. sz. 41. p.
