Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
182 Hámori Péter kintett - technikákat alkalmazta: államsegélyen vagy kölcsönökön nagyszabású köz- és ľnségmunkákat szerveztek. A városokban a középítkezések mellett igyekeztek munkával ellátni a kisiparosokat, termékeiket pedig a szociális tevékenység - gyermekfelruházás, cipősegélyek - során hasznosították. Szükségmegoldásként a nagyvállalatok élére a termelés mielőbbi megindítása érdekében katonai parancsnokokat helyeztek, azonban utóbbiak hozzá nem értésük miatt sok esetben inkább károkat okoztak.68 A rendszeres szociális tevékenységre, a „produktív szociálpolitikára" való áttérés a nehézségek miatt Észak-Erdélyben csak 1941 őszén történt meg. Az egyes területek között azonban hatalmas különbségek keletkeztek. A Székelyföldön és a nyugatabbra fekvő vármegyékben az ONCSA gyökeresen másféle tevékenységet folytatott. A négy székely megyében elsősorban üzemeket hoztak létre fafeldolgozásra, a háziipar felfuttatására és a mezőgazdaság részbeni gépesítésére. Az ország többi részén elhelyezkedő Közjóléti Szövetkezetek anyagellátásában, népies bútorok juttatásánál is komoly szerepet kaptak az észak-erdélyi ONCSA-üzemek. A háziipar esetében elsősorban a kender- és lentermelést és annak téli, otthoni feldolgozását igyekeztek elősegíteni. Ezzel a család jövedelmét akarták fokozni, de nem volt mellékes cél a hagyományos népi ipar (és ezzel a hagyományos társadalomkép) megmentése és az sem, hogy legalább ezt a területet kivonják a közellátás gondjai alól.69 70 Az ebből a szempontból kiemelten kezelt Csíkban 16 kisebb ipari üzemet hoztak létre, elsősorban kender- és lenáztatókat; ugyanezt Hármszékben, Rétyen egy 800 000 pengőbe került nagyüzemmel oldották meg.TM A termékeknek felvevőpiacot mindenekelőtt a honvédség jelentett, de szállítottak egészségügyi és szociális intézményeknek és Németországba is. A négy székely megyében és más erdélyi területeken létesített bértraktorüzemek nemcsak a magasabb színvonalú földművelést szolgálták, hanem a román kivonulás előtt elrekvirált lovakat igyekeztek pótolni, illetve a későbbi években (1943-44-ben) a honvédség számára tették lehetővé a lósorozások folytatását.71 A Székelyföld városai - Szászrégen kivételével, ahol az ONCSA gyakorlatilag nem létezett - kamatmentes kölcsönöket vettek fel a vármegyei Nép- és Családvédelmi Alapokból közmunka és városfejlesztés céljára.72 A négy megye legtöbb községében szerveztek nyári napközit, ahol csekély térítés ellenében vagy ingyenesen étkezést is biztosítottak; az akció fedezetét ismét az ONCSA biztosította. Szemben más magyarországi területekkel, nagyon magas volt a „vissza nem térülő” kiadások aránya. A négy- és többgyermekes, megélhetésükben veszélyeztetett családok igen magas százaléka kapott az ONCSA-tól juttatást (Csíkban 1940-1942 között 72,2%-uk, szemben az átlagosnak mondható fejér megyei 19,1 és bars-honti 17,6%-kal), átlagos összegük 68 Dr. Papp József fővezérségi kormánymegbízott zárójelentése. MOL K 53. 1. cs. 561/főv. km. 69 Az Erdélyi Hangya Szövetkezet közgyűlése, Marosvásárhely, 1944. augusztus 24. Wünscher Frigyes levelezése, MOL Z 795, 27. cs. 99. tét.; Szigethy Béla: Szociális állam felé. Ellenzék, 1941. május 2.; Maros-Torda vármegye alispánjának jelentései; 1943. augusztus 16-november 15. (OSZK P. 16635.) 70 Varga József: Új utakon az új, a népi Magyarország felé! Szociál- és népesedéspolitikai tanulmány. 1943, Kézdivásárhely, 150 p. 71 Erdélyi Szociális Szervezet iratai. Arhivei Nationale Jud. Mures, Cooperative Sociale, 1. dob. 2. dossz. 6/1940.; Kolozsvármegyei Közjóléti Szövetkezet vizsgálata. MOL K 565. 11. cs.; Maros-Torda vármegye alispánjának jelentései; 1942. augusztus 21-november 15.; Hétezer katasztrális holdat szántott fel a Bihar megyei Közjóléti Szövetkezet. Ellenzék, 1943. január 14. 7. p. 72 Szászrégen megyei város költségvetése az 1941. évre. Szászrégen, 1941. (OSZK P 18.097); Szilágysomlyó megyei város költségvetése az 1942. évre. Szilágysomlyó, 1942. (P 16.906); Nagybánya megyei város költségvetése az 1941. évre. Szatmárnémeti, 1941. (OSZK P 16.196); Dés Sz. Kir. Város város költségvetése az 1941. évre. Dés, é. n. [1941.] (P 16.119); Szamosújvár megyei város költségvetése az 1941. évre. Szamosújvár, 1941. (OSZK P 16.175) stb.
