Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
A magyar kormány szociálpolitikája a visszacsatolt Felvidéken... 177 a csehszlovák rekvirálások külön indokolták). A kölcsönök megítélésénél a szatmári modellt követve általában a gyerekszámra, a családfő „nevelhetésére”, együttműködési és munkakészségére voltak tekintettel. Már ezeket a kölcsönöket is, de különösen az év közepén megkezdett házépítéseket igyekeztek járásonként lehetőleg viszonylag kisszámú faluban koncentrálni, ami az érintettek ellenőrzését, illetve egymás kölcsönös megsegítését tette lehetővé. A Magyar a Magyarért Mozgalom igyekezett kivenni a részét a földjuttatásokból is, de e téren a Földművelésügyi Minisztérium heves ellenállásába ütköztek. Tekintettel arra, hogy az újonnan létrehozott vármegyei Közjóléti Alapok csak csekély helyi bevétellel rendelkeztek, elsősorban a Magyar a Magyarért költségvetéséből eszközölték a juttatásokat. Csaknem minden községben megszervezték a Nép- és Családvédelmi Bizottságokat. E tekintetben nem voltak kivételek a szlovák lakosságú falvak sem.42 A bizottságok megszervezése és különösen komoly munkára való serkentésük sokkal könnyebben ment, mint később az anyaországban. Ajelenség hátterében egyszerre szerepeltek a korábbi tapasztalatok (az államhatalom nemzetiségi nyomásával szembeni védekezés és nyomában a társadalmi „összezárkózás”), a visszacsatolást követő eufória és az, hogy a járási szociális megbízottak viszonylag kis területért voltak felelősek, amit a Mozgalomtól elnyert útiátalány révén rendszeresen be is tudtak járni.43 Az 1939. március 15-én katonai erővel visszacsatolt Kárpátalján a szociális szervezet hasonló elvek alapján épült fel, mint a Felvidéken, feladatai azonban, ha lehet, még nagyobbak voltak.44 A hagyományosan szegény vidéken, melyet a prágai politika meglehetősen elhanyagolt, a járási megbízottaknak fokozottan kellett képviselni a Szent lstván-i állameszmét, és a kormányzat számára a szövetségesnek tekintett ruszinság hűségét biztosítani.45 A területfejlesztés érdekében a század eleji Egán-akcióhoz - más nevén Hegyvidéki Akcióhoz - hasonló, nagyszabású beruházási program és szövetkezeti mozgalom elindítását is tervezték, azonban ebből eleinte leginkább a Flangya gyors és sikeres terjeszkedése valósult meg. A szövetkezeti mozgalomnak Kárpátalján sajátos, másutt - legalábbis az 1930-as, negyvenes években - már nem jellemző társadalomszervező szerepet is szántak. Az itteni Hangya-fiókok a nagyon sok esetben alkoholkimérési jogot is kaptak, amivel párhuzamosan a zsidó kocsmárosok hasonló jogosítványát bevonták. A Hangya-boltok és Hangya-borkimérések feladata korántsem merült ki a közellátás javításában: hálózatuknak azt a szerepet is szánta a miniszterelnök és a vele jó kapcsolatban lévő Wünscher Frigyes Hangya-igazgató, hogy egyfelől átformálják a hegyvidék parasztságának fogyasztási (különösen alkoholfogyasztási) szokásait, a helyben főzött pálinka helyett a magyar borra szoktatva őket, másfelől a magyar állam gondoskodását szemléltetve a ruszinságot megnyerjék a 42 A Bizottságok általában a Magyar a Magyarért Mozgalom bizottságainak tagjaiból álltak. 43 Az ONCSA felvidéki működésére nézve a legfontosabb forrás: Kádár L. Levente: Nép- és Családvédelem. Budapest, 1943; Emellett a Nép- és Családvédelem cfmű szaklap beszámolói és a helyi sajtó rendszeres tudósításai szolgálnak forrásul. 44 Itt szintén a cserkészet bevonásával kezdték meg a helyszíni gyűjtést (Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungáriáé, 9., Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Tanszéke, 2005, 80. p.). Hasonlóan az anyaországhoz és a Felvidékhez, a tisztviselőket itt is jövedelmük egy részének felajánlására szólította fel a Mozgalom (Kárpátalja népéért. A magyar kormány egyéves munkája. Mi történt eddig Kárpátalján? Ungvár, Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, 1940, 31. p.). 45 Részben a korábbi, sok kívánnivalót maga után hagyó prágai politika, részben a rossz termés miatt Kárpátalján 1939-ben alapvető ellátási cikkekből is komoly hiányok léptek fel. A jelentős élelmiszer-szállítások mellett a budapesti kormányzatnak még arra is volt gondja, hogy 1939 karácsonya előtt Norvégiából jelentősebb tételben vásároljon füstölt heringet a görög katolikus böjti asztalokra (Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, MOL K 28 115. tét. 1940-H-15.436).
