Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
134 Göncz László tén megtörtént az új képviselő-testületek tagjainak a kinevezése, amit a főszolgabíró a rendkívüli helyzetre való tekintettel végezett el, és nem választások útján történt.50 A teljes Mura menti térséget illetően nagy szervezéssel járt a Magyar Élet Párt helyi testületéinek a létrehozása. A rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy 1942 nyarára több tucat településben megalakultak a párt helyi választmányai.51 Eltérőek arról a vélemények, hogy a hatósági szervek mennyire éltek vissza hatalmukkal a visszacsatolt Mura menti területek nem magyar lakosságával szemben. A helyzet e jellegű megítélése - különböző források ismerete ellenére is - nagyon szubjektív. Csupán érdekességként említjük, hogy a tárgyalt korszakban a pécsi törvényszék 91 muraközi és muravidéki, kommunista szervezkedéssel vádolt személy ügyében hozott ítéletet. A helyi sajtóban - az említett Sárvárra történő internálás mellett - 1942 nyarától már rendszeresen olvashatunk internálásokról. Általában zsidó személyek vagy (a névből ítélve) szlovén származású egyének internáló parancsát adták ki a járási főszolgabírók.52 Amint arra már közvetve utaltunk, a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület vezetősége már 1941-ben egyértelműen a muravidéki szlovénség gyors ütemű magyar nyelvtanulását, a „vendségnek” mint nemzetiségnek el nem ismerését, csupán annak folklór jellegű értelmezését tűzte ki célul. Az 1942. esztendő végén (december 28-án) az egyesület bizottsága, amelyet a vend nyelvkérdéssel kapcsolatosan neveztek ki, dr. Pável Ágoston egyetemi magántanár felkérésre készített nyelvtanelméletet értékelte.53 A muravidéki szlovénok intézményrendszerérői a II. világháború időszakában ténylegesen nem beszélhetünk. A szlovénok lakta falvak általános iskoláiban 1941 őszétől a magyar lett az oktatás nyelve (a szlovén, illetve vend nyelvet az abszolút többségű szlovén falvakban általában tantárgyként oktatták). Az iskolákban a szlovén, illetve más délszláv könyvek használatát megtiltották, a szlovén, illetve szlovén nyelvjárásban megjelenő sajtóorgánumok megjelenése leállt, és a különböző szlovén nyelvű feliratokat is megszüntetették. A két világháború közötti délszláv állam közigazgatási szervei és intézményei megszűntek, helyükbe - a civil közigazgatás bevezetését követően következetesen - a magyar jogrendnek megfelelő, illetve az ún. Délvidék egészére vonatkozó rendelkezések értelmében szervezett intézmények léptek. Az illetékes hatósági szervek maradéktalanul elbocsátották állásukból azokat a hivatalnokokat és tanítókat, akik a két világháború közötti időszakban voltak a vidékre telepítve, valamint kisebb számban azokat a Mura menti származású tisztviselőket, akikre a jugoszláv érában a magyarellenes magatartásforma volt jellemző.54 Részben feldolgozott adatok alapján állíthatjuk, hogy a két régióban, a Muravidéken és a Muraközben mintegy ötszáz tanító cseréjére került sor. Hasonló számot emlegetnek az 1945-ös évre vonatkozó statisztikák is, amelyek az ismételten elcsatolt terület pedagógusainak számát, helyzetét elemzik.55 A különböző hivatalnokok, tisztviselők száma, akik 1941 után kerültek a Muravidékre, becsléseink szerint úgyszintén hasonló nagyságrendű lehetett. Ezek között jelentős mértékben volt olyan, aki 1919 előtt is ebben a régióban tevékenykedett, de 50 MéV, 1942. május 23. 2. p. 51 MéV, 1942. május 3. 3. p. 52 MéV, 1942. július 3. 3. p. 53 MéV, 1943. január 1. 1. p. 54 Fujs, Metka: Madžarska vojaška in civilná úprava v Prekmurju v drugi svetovni vpjni. In I. Zborník soboškega muzeja. Pokrajinski muzej Murska Sobota, 1991, 89-99. p. 55 Kotnyek István: A z 1944/45-ös tanév Zala megyében (kézirat).
