Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi kérdés a nemzetközi kapcsolatrendszerben
Az „idegháború” kezdete 107 tál elkövetett atrocitások kérdése. Magyar értesülések szerint szeptember elején elszéledt román katonák Máramarosszigeten fosztogattak és gyújtogattak, Szatmárnémetiben magyar tüntetők közé lőtt a román katonaság, Bihardiószegen a helyi lakosokból alakult magyar nemzetőrség egyik tagját egy román katona lelőtte. De nemcsak a katonák erőszakoskodtak. Brassóban szeptember 1-jén a bécsi döntés ellen tüntető vasgárdisták egy székely legényt agyonvertek, a kolozsvári tüntetéseken több magyart és egy németet sebesítettek meg, a magyar színház ablakait pedig beverték.23 Román adat szerint Arad utcáin szeptember 2-án - „hazafias dalokat” énekelve - mintegy 400 román tüntetett, és 12 magyar bolt ablakát törte be.24 Valószínűsíthető, hogy a visszavonuló román katonai és polgári hatóságok az észak-erdélyi magyarság köréből túszokat is vittek magukkal Romániába.25 Egy-két magyar atrocitás már a bevonulás előtt is történt - szeptember 4-i hír szerint26 a helybeli lakosság Csíkszentgyörgyön a román adóvégrehajtót, Csíkszentmártonban a csendőrőrmestert ütötte agyon -, ezek száma szeptember 5-ét követően szaporodott meg.27 Felelős magyar tényezők ugyanakkor Erdély-szerte nyugalomra és méltóságteljes magatartásra intették a lakosságot, s Teleki Pál miniszterelnök is többször felhívta a figyelmet a nagy tapintatot igénylő kisebbségi kérdés helyes, méltányos kezelésére. A Horthy Miklós kormányzónak írott, szeptember 1-jei levelében például arra figyelmeztetett, hogy tapasztalatai szerint az anyaországbeli magyarok a „[románokat] mind kiirtjuk, kikergetjük ideológiájában élnek”, és ez egészen más, mint amit Erdélyben helyes alkalmazni, de az erdélyi magyarok felfogásától is különbözik. A magyar fővezérség augusztus 31-én kijelölt irányelvei is a kisebbségekkel szembeni korrekt magatartást írták elő, kiemelve: „a csapatokat ki kell oktatni, hogy egyéni akcióktól tartózkodjanak... Egyéni bosszúk kielégítését meg kell tiltani és akadályozni”. Igaz, ellenszegülés vagy fegyveres ellenállás esetére a fővezérség kíméletlen megtorlást helyezett kilátásba.28 A bevonulás során elkövetett legsúlyosabb románellenes atrocitásokra szeptember 9- én a szilágysági Ördögkúton (mintegy 80 halott) és a szeptember 13-ról 14-ére virradó éjszaka Ipp faluban (154 halott) került sor, miután rálőttek a bevonuló honvédségre. Bánffyhunyadon szeptember 10-én a tömeg meglincselte a helyi görögkeleti papot és egy román rendőrt,29 Kolozsváron pedig a bevonulást követő első éjszaka rendbontásra, kődobálásra került sor, román nyelvű cégtáblákat rongált meg a tüntető tömeg.30 23 Balogh Béni: A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 őszén. Limes, 1996. 3. sz. 80. p. 24 Arh. N. I. C. fond PCM, cab. Mil. I. Ant. dós. 117/1940., f. 213. 25 Ezt az 1940 szeptemberében-októberében Budapesten tárgyaló Valériu Popnak mondták el az öt meglátogató észak-erdélyi román püspökök. Arh. M.A.E., fond 71/ Transilvania, vol. 46., f. 345. Bárdossyhoz már ezt megelőzően eljutottak ilyen hírek, szeptember 3-án szóvá is tette Manoilescunak. (L. Balogh: A magyar-román kapcsolatok... I. m. 12. melléklet, 391. p.) 26 Balogh: A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés... i. m. 81. p. 27 A témára vonatkozóan lásd lllésfalvi Péter: „Édes Erdély itt vagyunk..." Az erdélyi bevonulás során történt atrocitásokról. Pro Minoritáié, 2004. 1. sz. 58-78. p.; uő: Atrocitások az 1940-es erdélyi bevonulás során. Rubicon, 2005. 6. sz., 33-38. p.; Szavári Attila: Az észak-erdélyi magyar reintegráció kezdete (1940. szeptember-október). Székelyföld, 2005. 4. sz. http://www.hargitakiado.ro/toc.php7szam=200504. 28 Balogh: A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés... i. m. 81. p. 29 Ez utóbbi esetről lásd Varga János: Levente és értelmezője nyomán. In Rácz István (szerk.): Tanulmányok Erdély történetéről. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1988., 220-222. p. 30 L. Balogh: A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés... i. m. 82. p. A kolozsvári rendbontásról két román szemtanú beszámolóját lásd Arh. N.I.C., fond PCM, Cab. Mil. I. Ant., dós. 124/1940., 3-7. f„ 13. f.
