Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Kitekintés

Hozzászólások 73

Berényi Dénes:

Harcolni kell, de nincs recept

A három bevezető előadásban elég széles látókört kaptunk, és ezek meggyőztek arról, amit eddig is gondoltam, hogy tudniillik, amikor az európai vagy a világnormákról beszélünk ezen a téren, akkor valami nagyon ingoványos talajra jutunk. Minden nép meg minden kisebbség története más, és ez nagyszerűen kijött ezekből az előadásokból. Még ehhez azt lehet hozzátenni, hogy a nyelvi jogokból ki mennyit ér el, az bizonyos szempontból harc kérdése. A kérdés csak az, hogy miért harcoljunk. Mert hogy itt különböző megoldások lehetségesek. Ki kell alakítani, hogy melyik a jó, melyik az adott körülmények között az optimális cél, és nem biztos, hogy ez pontosan ugyanaz Erdélyben, mint Szlovákiában. Vannak bizonyos közös vonások, mert hiszen közös történelmük van a háttérben, de ez nem könnyű kérdés.

Egy másik dolog, most már konkrét kérdés. Szó volt a bevezető előadásban, az első előadásban a ,,-nák, -nék" kérdéséről. Hát nagyon szép, ha nem átkozzuk el, ha valaki ,,-nák”-ozik. Én azt kérdem konkrétan, mikor egy fizikai doktori disszertációban ezt látom, akkor nyugodjak meg, vagy pedig javítsam ki? Szóval megértem, persze, de hát hol vannak ezek a határok, ha azt mondom, mindegy mit ír, az ég világon, ha megértem, akkor jó? Tehát elégedjek meg, megértettem, fizikáról van szó, nem nyelvészetről, s kész?