Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Kitekintés
58 Szabó-Gilinger Eszter Az 1. ábra Kanada népességét ábrázolja 2001-ből vett adatok segítségével; az anyanyelv szerinti megoszlást láthatjuk tartományonként abszolút számokban. Elsőként figyeljük meg, hogy az angol ajkú közösség Québec kivételével mindenhol nagyarányú többséget alkot. Másodikként arra hívnám föl a figyelmet, hogy a francia ajkúakat jelző oszlop csak Québec esetében látványos, a többi államban kevés a francia ajkú az abszolút számokat tekintve. Harmadik észrevételként azt mondhatjuk, hogy a nem hivatalos nyelvi közösségek a nagy népességű államokban a hivatalos nyelvi kisebbségnél nagyobb számban vannak jelen. 2. ábra. Kanada népessége a 2001-es népszámlálás adatainak tükrében, az anyanyelv szerint, tartományonként, százalékban. Forrás: www.tlfq.ulaval. ca/axl/amnord/canada.html. A 2. ábra ugyancsak a 2001-es adatok alapján ad tájékoztatást a tartományok anyanyelv szerinti népességeloszlásáról, de nem abszolút számokban, hanem százalékban. Itt azt láthatjuk az előző ábrához képest sokkal egyértelműbb módon, hogy az angol ajkú közösség Québec kivételével mindenhol minimum 60%-os többséget alkot, de Ontarióban, Manitobában és Brit-Kolumbiában 70%, Albertéban és Saskatchewanban 80%, Új-Fundlandon pedig majdnem 100% az angol ajkúak aránya. Ezen az ábrán az is jól látható, hogy Új-Brunswick és Edvárd herceg szigete kivételével a nem hivatalos nyelvi kisebbség aránya mindenhol meghaladja a hivatalos nyelvi kisebbségét, tehát a francia ajkúak Québecen kívül, és az angol ajkúak Québecben kevesen vannak nemcsak a hivatalos nyelvű többséghez képest, hanem a nem hivatalos nyelvű kisebbséghez viszonyítva is.
