Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Kitekintés

Nyelvpolitika elméletben és gyakorlatban...53

men a folyamatosságot a törvényben biztosított kisebbségi professzori állások és az alattuk működő tanszékek biztosítják, a zeneakadémián például a helyzet már nem egyértelmű). Negyedszer: ha Finnországgal kapcsolatban csak a svéd kisebbségről beszélünk, megfeledkezünk a számikról. A svéd ajkúaknái jóval alacsonyabb létszámú, de őshonos számiknak sokáig semmiféle nyelvi joguk nem volt, sőt még az 1960-70-es évek oktatáspolitikája is beolvasztásukra törekedett: körzetesítették az iskolákat, a számi gyerekeket kollégiumokban helyezték el, ahol gyakran csak finnül oktatták őket. Ma szerencsére helyzetük ennél sokkal jobb, az 1990-es években rögzítették nyelvi jogaikat, s Észak-Finnországban, hagyományos lakóhelyükön nyelvük egyenrangúvá vált a finnel. Az Oului Egyetemen van számi szak is, a tanárképzés azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Ötödször: arra vonatkozóan, hogy a nemrég beinduló háromnyelvű (finn-svéd-angol) egyetemi modell hogyan befolyásolja majd a kisebbségi nyelvek megőrzését, nem bocsátkozom találgatásokba. Jelenleg úgy tűnik, hogy pl. az Ábo Akademin a többségi (finn) nyelv használatát kevésbé találják kívánatosnak, mint az angolét.

Visszatérve a svéd kisebbség és a kisebbségi oktatás helyzetére, hadd idézzem az Ábo Akademi rektorának szavait. Gustav Björkstrand rektor a pozsonyi Új Szónak adott nyilatkozatában megelégedettséggel nyugtázta a svédországi kisebbség helyzetét, melynek egyik alappillére az Ábo Akademin folyó oktatás (Kaszás 2004): „A mi helyzetünk, úgy vélem, sok szempontból nagyon kedvező. Ezért remélhetőleg jó példaként szolgálhatunk más országok számára is, ahol kisebbségek élnek.”22

22 Björkstrand megállapításának magyar nyelvű szövege az Uj Szóból való.