Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

222 Gábrityné Molnár Irén (b) Budapesti Szent István Mezőgazdasági Kar - Kertészeti Főiskola lega­lizálása Zentán. Az Újvidéki Állami Egyetem, vagy Egyetemek kereteibe tartozna:- Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a Bölcsészettudományi Karon,-Természettudományi-Matematikai Kar-tanári szakok részben magyarul,- Lektorátus (külön intézményként, vagy akár a Magyar tanszék mellett),- szorosan együttműködve a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium­mal. Ha egy Magyar (magán) kar alapításában gondolkodunk, számítanunk kell Magyarország segítségére, de csak miután megszületik a két kormányközi közvetlen megegyezés erről. Sajnos a szerbiai előírásoknak megfelelően fel­sőoktatási intézmény csak szerb nyelven alapítható, persze akkreditálva a köztársasági Minisztériumban. Ha kihelyezett tagozatként nyitjuk meg a ma­gyar érdekeltségű kart, akkor is feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy ezt csak akkor tehetjük, ha jelentősen megnövekszik az évenként beiratkozó ma­gyar első éves hallgatók száma (jelenleg kb. 500) és nem konkurál az állami karokon magyarul tanulókkal. 3.2. A szabadkai regionális állami egyetem koncepciójából10 A szabadkai regionális, magyar/multietnikus egyetem megalapításának kez­deményezésével kapcsolatban fontosnak tartom a következő érveket:- Vajdaságnak és az ott élő magyaroknak szükségük van olyan magyar, vagy részben magyar felsőoktatási intézményre/egyetemre, vagyis tudásköz­pontra, amely a fiatalok, és szakemberek otthonmaradását ösztökéli, hiszen a tartósnak ígérkező krízisből csak a tudás segíthet ki bennünket.- Egy regionális egyetem kivédené a szabadkai karok betagozódását/be­­olvadását - csökkenő önállósággal - olyan újvidéki egyetemi struktúrákba, amelyekben objektívan nem mindig a magyarok érdekei érvényesülnek.- A szabadkai karok önállósága a magyar oktatás esélye lehet, mert haté­konyabban és rugalmasan vállalni tudná a magyarlakta régió, mint multietni­­kus terület szükségleteiből eredő feladatok megoldását (hiányos magyar szak­emberképzés, regionális fejlődés, határon átívelő kapcsolatépítések). 10 A Szabadkai Képviselőház 2003. július 22-én kinevezte az Alapító Bizottságot és megbízta az ala­pítás szakmai indoklásával. Az Alapító Bizottság titkára Gábrity Molnár Irén, 2004. március 2-án a Szabadkai Szkupstinában megindokolta az intézményalapítást, amit a Képviselőház elfogadott és továbbította a Tartományi Kormánynak. A többszöri parlamentáris választások helyi és tartományi szinten 2004-ben akadályozták a terv megvalósulását, mert új erőviszonyok álltak fel a politikai pártkoalíciókban, a magyar pártok pedig kiszorultak a köztársasági parlamentből. 2005 nyarán a Szerb Kormányt a koszovói és a hágai kérdések foglalják le.

Next

/
Thumbnails
Contents