Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
Magyar jannyelvű felsőoktatás az Újvidéki Egyetemen SZALMA JÓZSEF Újvidéki Egyetem A tannyelvválasztás szabadságáról A tannyelwálasztás szabadsága akkor adatott meg, ha adottak a több nyelven, így a magyar anyanyelven való képzés jogi, személyi és tárgyi feltételei, mégpedig lehetőleg minden képzési területen. Sajnos, az újvidéki állami, azaz közszolgálati egyetemről nem mondható el, hogy mindhárom elemében adottak a feltételek, vagy ha igen, a magyar tannyelvű felsőoktatás ezen az egyetemen nem zökkenő- és akadálymentes. Nem vitás, hogy a határon túli magyar ajkú hallgatóknak a többségi nyelvet és szaknyelvet is meg kell tanulni, de az sem, hogy az anyanyelven szerzett tudás a legmélyebb. Az is nagyon fontos, hogy a magyar ajkú hallgatók alapos idegennyelv-ismeretre tegyenek szert. Az is egyértelmű, hogy az egyetemi képzés forrása a kisebbségi értelmiségnek. Nem mindegy, hogy a jövendő határon túli magyar értelmiségiek tanulhatnak-e, vagy sem, anyanyelvükön és milyen (kedvező, vagy kedvezőtlen) feltételrendszer közepette. A magyar tannyelvű felsőoktatás jogi kereteiről A felsőoktatást és tannyelvválasztás lehetőségeit Szerbiában két törvény szabályozza: 1) A Főiskolákról szóló törvény (SZK Hivatalos Közlönye, 50/1992. sz., módosítások: 39/1993. sz., 67/1993. sz., 48/1993.sz., 24/1996. sz.) és a 2) Egyetemekről szóló törvény (SZK Hivatalos Közlönye, 21/2002. sz.). A főiskolai rendszer különálló, nem tartozik az egyetemhez. Kétéves, négyszemeszteres tartamú. A főiskolai képzés célja alkalmazott tudás-szerzés. Az egyetemi képzés az alkalmazott tudás mellett a szükséges elméleti ismeretek megszerzését is előirányozza. Az egyetemi képzés rendszerint négyéves, nyolcszemeszteres, de szakiránytól függően lehet tízszemeszteres (pl. orvostudományok, műszaki tudományok). A posztgraduális képzés formái: specializáció, magisztérium és tudományos doktori. A törvény lehetővé teszi a magánegyetemek alapítását. Jelenleg számos magánegyetem működik a Vajdaságban, ezeken csupán nagyritkán fordul elő egy-két
