Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

A magyar nyelv helyzete a szlovákiai felsőoktatásban 163 A képzés tanárszakon kétszakos, a hallgatók magiszteri szintű diplomát kap­nak, a végzettek alap- és középiskolában egyaránt taníthatnak. A Selye Já­nos Egyetem megalakulásáig a magyarországi tanítóképzők kihelyezett tago­zatain kívül magyar nyelvű tanítóképzés csak a nyitrai egyetemen volt, a hall­gatók alsó tagozatos pedagógusi munkára feljogosító magiszteri diplomát szerezhetnek. 2004-ig a magyar nyelv és irodalom szak a Bölcsészettudományi Karon lé­vő Hungarisztika Tanszéken működött. Az egyetem három karán (bölcsészet­tudományi, természettudományi, pedagógiai) létezett ún. Magyar Tagozat, ahol a magyar diákok az egyes tanszékek személyi lehetőségeihez mérten tanultak anyanyelvükön. Ez kb. a tantárgyak 60%-át jelentette. A Pedagógiai Karon folyt az alsó tagozatos magyar nemzetiségű pedagógusok képzése. A 2004/2005-ös tanévben a Konstantin Egyetemen új kar jött létre, a Közép­európai Tanulmányok Kara, melynek feladata többek között a nemzetiségi is­kolák tanárutánpótlása. A Közép-európai Tanulmányok Kara a Konstantin Filozófus Egyetem 5. ka­raként jött létre 2003. november 11-én. A kar az Akkreditációs Bizottság 2003. október 2-i határozata és az Egyetemi Tanács döntése alapján a Kons­tantin Egyetem ún. nemzetiségi szekcióinak egyesítésével alakult meg. Az egyetem vezetésének állásfoglalása szerint az Egyetemi Tanács „pozitív mó­don reagált” a kormány 1998-as kormányprogramjára, és a kormány 2001. január 24-ei 58-as számú határozatára. E határozat a kormány ajánlását tar­talmazza, mely szerint a Konstantin Filozófus Egyetem a kisebbségi pedagó­gus- és művelődési szakemberképzés megvalósítása érdekében a legrövi­debb időn belül önálló kart hozzon létre. Ténykérdés, hogy e „pozitív reagá­lás" öt, ill. két évig tartott. Hogy az egyetem döntésében milyen mértékben játszott szerepet a komáromi Selye János Egyetem megalakulása, ennek ér­tékelése a jövő politológusainak feladata. A nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának ünnepélyes megnyitójára 2003. november 27-én ke­rült sor, melyen Daniel Kluvanec professzor, az egyetem rektora László Béla kinevezett dékánt bízta meg az új kar megszervezésével. A Közép-európai Ta­nulmányok Karának feladata a magyar és a német iskolák pedagógusainak1, és a nemzetiségi területek művelődési szakembereinek képzése. Az új karra került át a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a többi karok tanszé­keinek azon magyar oktatói, akik a jövőben magyar nyelven akarnak magyar diákokat tanítani, és azok a hallgatók, akik egyetemi tanulmányaikat magyar 1 A német nyelv tanítása a német nemzetiségi iskolákban csak az alsó tagozatban folyik, a 2003/2004-es tanévben hat német alsó tagozatos diákja volt az egyetemnek, akik levelező képzés­ben vettek részt. Ők az iglói (Spišská Nová Ves) kihelyezett tagozaton tanulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents