Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
Hozzászólások 149 hámozható ki, hogy ugyan tudatában van szinte mindenki annak, hogy szükség van a többnyelvűségre az érvényesüléshez, ám mikor úgymond a tettek mezejére kellene lépni, akkor már szinte senki se szeretne a többnyelvűségért akár anyagi, akár plusz szellemi megterhelést vállalni. 7. ábra. A kérdőívet kitöltő hallgatók válasza a „Szeretnéd-e, ha legalább két nyelvből kellene nyelvvizsgázni?” kérdésre Szeretnéd-e, ha legalább két nyelvből kellene nyelvvizsgázni? 100 Épp a többnyelvűség kérdésköre miatt, utolsó kérdésként azt tettük föl, hogy miért választották az egyetemi tanulmányok helyszínéül a Partiumi Keresztény Egyetemet. Megjegyzendő, hogy itt két válaszlehetőséget is bejelölhettek a diákok. Az eredmények a következők lettek (Id. még 8. ábra): nagyjából egyenlő megoszlással, 8-11% között, a hallgatók azért jöttek erre az egyetemre, mert keresztény jellegű, mert megfelelő a képzés, mert könnyen elérhető, mert kedvezőek a tandíjak, vagy mert a választott szak csak itt létezik; elenyésző hányaduk pedig azért érkezett ide, mert csak ide sikerült a felvételije. A felsoroltakhoz képest azonban a kiemelkedő többség azért jött erre az egyetemre, mert itt magyar nyelven folytathatják tanulmányaikat (a 117 hallgató közül 94 első vagy második okként ezt jelölte meg, Id. a kérdőívet a cikk végén). Tehát a jelek szerint igen nagy vonzó ereje van annak, hogy a képzés itt magyar nyelven folyik.
