Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
114 Hollanda Dénes talos értesítést kapott az Oktatási Minisztériumtól, amelyben közölték, hogy a műszaki felsőoktatásban magyar nyelven tanítani nem lehet. Egy picit visszamennék az időben. '76 őszén létrehozták Marosvásárhelyen, kormányrendelet alapján, a Pedagógia Főiskola helyett a Műszaki Főiskolát, vagyis a műszaki képzést, de ezt már csak román nyelven. Tehát ezzel megszűnt a pedagógiai román-magyar nyelvű képzés, helyette létrejött a teljesen román nyelvű műszaki felsőoktatás. Említettem, hogy oktattunk háromnégy évig magyarul egynéhány tantárgyat, de azt is eltörölték. A fentiekből érthető, hogy legjobban Marosvásárhely érezte a magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztását. Nem csoda, hogy '90-ben, mindjárt februárban, Marosvásárhelyen volt a gyertyás-könyves felvonulás, ahol a város magyar lakossága kérte a magyar nyelvű oktatás bevezetését az óvodától az egyetemig. Tehát nem csak az értelmiségnek, hanem a város magyar lakosságának is az volt a véleménye, hogy valahogyan helyre kell állítani a magyar nyelvű felsőoktatást. Talán annyit még el kellene mondanom, hogy miután 1976-ban megalakult Marosvásárhelyen a műszaki felsőoktatás, '77-ben Brassóból átjöttem főállásba a marosvásárhelyi Műszaki Főiskolára, azzal a gondolattal, hogy segítsek a műszaki felsőoktatás talpra állításában. Azt hiszem, hogy ez sikerült is, elismert szerepem volt a marosvásárhelyi műszaki felsőoktatás létrehozásában. Az évek során többször megpróbáltuk a főiskolai képzést egyetemi oktatássá alakítani. Ez nem sikerült. Ellenben Suceaván - ahol nem volt olyan hagyománya a felsőoktatásnak - ott lehetséges volt a főiskolát egyetemé alakítani. Érezhető volt, hogy mindenütt próbálták elnyomni a magyar felsőoktatási törekvéseket, nemcsak Vásárhelyen, hanem a többi városban is. Azokkal a problémákkal, amelyeket itt hallottunk, a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, mi is szembesültünk. Nagyon sok magyar szülő félt attól, hogyha gyerekeik a magyar nyelvű felsőoktatásban szereznek képesítést, ebből hátrányaik származhatnak. Az előbbi állítást statisztikai adatok bizonyítják. Sokkal több a magyar anyanyelvű gyerek az óvodákban, mint a középiskolákban vagy az egyetemeken. Ennek egyik oka - amint az előbb is mondtam - a szülők félelme attól, hogy a gyerek nem érvényesül, de a másik oka az, hogy nem volt elég hely a magyar nyelvű osztályokban a középiskolákban, az igénynél kisebb volt a beiskolázási szám az egyetemeken. Tehát nem volt mit csinálni, román középiskolában kellett továbbtanulni. Az egyetemeken még nehezebb volt a helyzet, még kisebb volt a magyar nyelvű felvételizőnek a lehetősége anyanyelvén tanulnia. Az anyanyelven való tanulás előnyei kapcsán csak azokra a szakokra szorítkoznék, amelyek a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karán működnek. Itt zömében műszaki oktatás van, de jelen van a humán oktatás
