Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Tartalom
10 Bevezető lannak látszó kérdést tette fel, hogy milyen nyelven fognak államvizsgázni egy bizonyos szak végzősei néhány év múlva? Azonnal kiderült, hogy az „evidens" válasz egyáltalán nem evidens. Azért, mert a szabályok szerint más intézményből kell hívni vizsgáztató tanárt, s vannak esetek, amikor csak magyarul nem tudó tanárt lehet hívni. De a munkaerőpiac igényeit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ráadásul a diákok egy része gyengén tud románul, nekik egyetemi romántanításra is nagy szükségük lenne. Parázs vita kerekedett, de iránymutató döntéseket, határozatokat nemigen tudott a kari tanács hozni. Ekkor született meg az a gondolat, hogy az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága rendezhetne egy konferenciát, amelyen a tannyelvválasztás ágas-bogas kérdéseiről esik szó. Ezek a kérdések bizonyos ideje amúgy is „benne vannak a levegőben”, például 2000. márciusában Bukarestben az UNESCO szervezett meghívásos szemináriumot az európai régió kétnyelvű egyetemeiről, 2005. szeptemberében pedig a Helsinki Egyetemen rendeznek nagyszabású nemzetközi konferenciát „Két- és többnyelvű egyetemek - kihívások és perspektívák” címmel. A kibontakozóban levő európai felsőoktatási integráció hatására a jövőben a többnyelvű s többkultúrájú egyetemek szerepe minden bizonnyal nőni fog, ezért nyilvánvalónak tűnik, hogy a magyarul (is) oktató egyetemeknek, főiskoláknak - legyenek akár az Európai Unión belül, akár azon kívül - elemi érdekük, hogy kialakítsák a maguk nyelvpolitikáját, azokat az elveket és szabályokat, amelyek elősegítik az oktatók, kutatók és hallgatók mobilitását és versenyképességük növelését. A megválaszolandó nyelvpolitikai kérdések számosak és sokfélék. Azt bemutatandó, hogy milyen szerteágazóak ezek a kérdések, találomra felsorolok néhányat: • Az európai egyetemeken kötelezővé kellene-e tenni a többnyelvűséget? • Be kellene-e tiltani a teljesen egynyelvű felsőoktatást? (Ilyen jószerivel csak Angliában van.) • Legyen-e joga a diáknak ahhoz, hogy a tananyagait anyanyelvén kapja meg? • A szoftverek többnyelvűek legyenek? • A kurzusok leírása, a tantervek, az útmutatók és honlapok többnyelvűek legyenek-e? • Morális kötelessége-e egy könyvtárnak, hogy az új könyveket a különböző nyelveken egyforma arányban szerezze be? • Limitálandók-e az angol nyelvű beszerzések? • Kizárandók-e az angol anyanyelvű egyetemisták a külföldi angol nyelvű kurzusokról, azt megakadályozandó, hogy másokkal szemben igazságtalan előnyhöz jussanak?
