Simon Attila: Mýty a predsudky v dejinách. Historická konferencia 7. decembre 2004 - Disputationes Samarienses 3. (Somorja-Pozsony, 2005)

László Szarka: Multikulturalita a asimilácia v Uhorsku v druhej polovici 19. storočia

M ulti kulturálttá a asimilácia v Uhorsku...37

„národnosti", jazykovo-kultúrnej príslušnosti, teda nemá etnickú hodnotu. Ten druhý však nemá politickú dimenziu, lebo jeho význam, obsah určujú výlučne len jazykovo-kultúrne osobitosti. Väčšinový návrh konzekventne sa pridŕžajúc takéhoto rozlíšenia pojmov „národ“ a „národnosť“, rozdelil aj význam pojmu "maďarský": slovné spojenie „maďarský národ“ je prívlastkom výrazu „politický národ“, ktorý poukazuje „na historický pojem maďarského štátu“, keď sa však vymenúva medzi „národnosťami, bude pomenovaním jedného jazykovo-kultúrneho spoločenstva žijúceho v krajine." SCHLETT, I.: c.d.

15 KATUS, L.: Egy kisebbségi törvény születése. Az 1868. évi nemzetiségi törvény évfordulójára. Regio 1993, č. 4.

16 BÁNFFY, Dezső: Magyar nemzetiségi politika, Budapest 1902. SZARKA, L: Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867 - 1918. Slovenský národný vývin - národnostná politika v Uhorsku 1867 - 1918. Bratislava 1999. s. 12-30, 164-187.

17 BEKSICS, G.: c.d.; NAGY, Ildikó: Rákosi Jenő és a harmincmilliős magyar impérium. In: Nagy Mariann (red.): Híd az évszázadok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Pécs 1997. s. 295-305.

18 Odôvodnenie Ágostona Treforta: „Spomedzi obyvateľov Uhorska, ktorí hovoria rozličnými jazykmi, ani jedna skupina síce nemá absolútnu väčšinu, ale popri tom, že pomernú väčšinu majú po maďarsky hovoriaci občania a maďarčina je raz a navždy jazykom vlády, zákonodarstva a súdnictva, nemôže byť pochýb o tom, že ako prostriedok vzájomného styku a dorozumievania medzi všetkými občanmi štátu treba spomedzi všetkých jazykov v krajine vybrať niektorý, a to môže byť len jazyk väčšiny, čiže maďarský jazyk.“ KEMÉNY G., G.: c.d. I. zv. s. 583.

19 KÉRI, Katalin: Az 1879. XVIII. törvénycikktől a „Lex Apponyi“-ig. (Adalékok a kötelező magyar nyelvoktatás történetéhez). In: Nagy Mariann (red.): c.d. s. 269-280.

20 GORDON, M.: c.d.; GYÁNI, G.: Az asszimiláció fogalma, c.d.

21 HANÁK, P.: Polgárosodás és asszimiláció, c.d.

22 VACOVSKÝ (Ivanka, Milan): Slováci a Maďari. T. Svätý Martin, bez uvedenia roka.

23 KARÁDY, V.: A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben. In: KARÁDY, V.: Zsidóság, polgárosodás, asszimiláció. Tanulmányok. Budapest 1997. HANÁK, P. (red.): Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Budapest 1984; HANÁK, P: Polgárosodás és asszimiláció, c. d.; HEISZLER, Vilmos: Soknyelvű ország multikulturális központja. Németek és szlovákok a reformkori Pest- Budán. Budapesti Negyed 1994. leto s. 5-22; PUKÁNSZKY, Béla: Német polgárság magyar földön. Budapest, bez uvedenia roka (1940). GINDER, Paul: Über die historischen Wurzeln des Madjarisierungsdranges. Ein verhängnisvoller Irrweg in Ungarns Geschichte, www.ungarndeutsche.de

24 Oproti Ferencovi Deákovi, ktorý vložil do zákona ústrednú kategóriu, pojem jednotného maďarského politického národa, menšinový návrh, ktorý predložil Sándor Mocsonyi a 23 poslanci, chcel presadiť namiesto koncepcie jednotného štátu vyjadreného kategóriou „politický národ“