Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Csipkerózsika - még mindig ébredőfélben 89 dő családi kohézió miatt oldódik, ez a lépés motiváltnak tűnhet. Buborék végképp kilépni látszik Peti életéből, csupán egy lehetséges információs csatornát, a naplóírás lehetőségét hagyva meg. A Buborék lélektanilag átgondoltan motivált mese, s megkockáztatjuk, erősebb, mint folytatása. A biztosabb kontúrokkal elvégzett jellemábrázolás csak növelte volna sikerét. A Buborék a szigeten című meseregény nem tekinthető a Buborék folytatásának, mert egyedül a(z egyik) főszereplő, Buborék köti össze a két történetet. Buborék, a zöld manó ezúttal egy lakatlan szigeten rekedt bennszülött kisfiúnak, Tiwaninak siet a segítségére. A sziget ebben a mesében nem „hagyományos” lakatlan sziget, úgy válik lakatlanná, hogy egy tűzvész elől a lakókat kimentik, a manókat szállító hajó megmentésén dolgozó Tiwani pedig a szigeten marad. így az eredeti lakosság visszatérésének illúziója végig ott lebeg, előrevetítve a happy endet. A mindössze pár napot felölelő cselekmény ideje alatt a kisfiúnak és a manónak számos komoly problémát kell megoldania, míg végül a lakosság visszatér, s ők minimális energiaráfordítással eleget is tesznek minden kihívásnak. Túl szép ez ahhoz, hogy mese legyen! Egy ideális szigeten, melyen még szúnyogok sincsenek, egy kisfiú - aki még nem jár iskolába, de a sziget flórájáról és faunájáról minden ismeret birtokában van - berendezkedik a teljes önellátásra, s közben még építkezik is. S a narrátor ugyan - nem eléggé, de - érzékelteti, hogy ez nehézséget okoz számára, de a végeredmény mindig sikeres, komolyabb gondok, konfliktusok nélkül. A felnőttek távollétét sem használja ki, nem tesz rossz fát a tűzre, csak céltudatosan építkezik. Mint egy gyermeki léptékű termelési regényben. Haraszti Mária kötete voltaképpen problémában, hisz - a szöveg negyedét kitevő bevezető után - nagyon hamar biztosak lehetünk abban, hogy a szigetlakok nemsokára visszatérnek, így a főszereplők feladata csupán annak a pár napnak az átvészelése. Tiwani pedig nem olyan, mint egy gyermek, hanem mint a felnőtteknek a gyerekekről kialakított ideája. így a mesekönyv inkább munkanaplóra hasonlít.
