Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Csipkerózsika - még mindig ébredőfélben 85 valamit. Ezt csak fokozza, hogy a való világ és a mese közt közvetlen átjárhatóság van, a norvég nagyapa meséjéből egyenest annak meséjében találja magát. Persze a kötetben nagyon erős az anyai dominancia, az apáról azon kívül, hogy norvég, csak annyit tudunk meg, hogy szűkszavú, és nem né­zi jó szemmel, hogy az anya sokat utazik a Duna mellé. A szülők házassága felbomlásának folyamatát is gyerme­ki nézőpontból követhetjük figyelemmel. És itt kezd megbicsaklani a történet: a valóság-mese kon­­taminált világának egyensúlya elbillenni látszik a valóság ja­vára, s a bomlásfolyamat narratívája kerül előtérbe. Viszont a valóság felől szemlélve olyan képtelen dolgok történnek, hogy az óvodás korú Lars egyedül repül el Oslóból Bécsbe. így lesz egy erősen szerkesztett - bár a sok Mi a...? típusú kérdésé­vel olykor már zavaró - entrée a szerző realista nagyre­gényeiből ismert hangvétellel befejezve. A történet vége pe­dig nem kelti a lezártság élményét, így nem megnyugtató a gyermekolvasónak. Hogy gyerekkönyv-e, amit Duba Gyula Szabó Gyula rajzai felett gondolkodva írt, abban nem bizonyos e sorok írója, de a vállalkozás mindenképpen egyedi: a neves festőművész ak­­varelljeihez poszthumusz készült egy könyv. A TCÍzmadámak nincs cselekménye - a pár soros beveze­tőt leszámítva -, egy véget nem érő dialógus, ez pedig a drá­mai forma sajátja, s olykor a párbeszédekbe kódolt feszült­ség is drámai. Színpadon mégsem venné ki jól magát ez a szöveg, ui. a párbeszédek egyenlőtlenek, a gyerek, Péterke - ez is a könyv alcíme: Péterke képeskönyve - kérdez, a Festő pedig sokszoros terjedelemben válaszol, ehhez csatlakoznak elmélkedései a múltról, a művészetről, az emlékezésről. A Festő és Péterke kommunikációja a rajzok által lesz teljes, mert amikor a festő valami különlegesen bonyolult, a kilenc­éves gyerek számára nem vagy nehezen felfogható jelenséget szeretne explikálni, lefesti. Másfelől nézve a Festő és Péter­ke kommunikációja a rajzok által hiányos, ui. a Festő nem rendelkezik azzal a kommunikatív kompetenciával, hogy el tudná magyarázni a gyereknek az emberi lét nagy kérdéseit, melyekre paradox módon éppen a gyerek kérdez rá. Ez Duba

Next

/
Thumbnails
Contents