Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
A két világháború közti (cseh)- szlovákiai... 187 jaskodásnak pedig azért, mert ezzel a mindent követeléssel el akarják ütni a magyarságot az elérhető kevesebbtől. Mi nemcsak nem félünk a telepítéstől, sőt testvéri barátsággal annak eredményes fejlesztését tartjuk kívánatosnak, fenntartván azt a felfogásunkat, hogy az okosság és a távolabb nézés is azt parancsolja, hogy minden jogos magyar igénylő is kielégítést kapjon a fölösen rendelkezésére álló nagybirtokból.” Közben Csánki a reform indokoltságát történelmi érvekkel is igyekszik alátámasztani, mintegy éppen a reform által leginkább sújtott magyar tulajdonosi réteget téve felelőssé a csehszlovák gazdaságpolitikai lépésért.........a nagybirtok, amely a szaporátlan magyar faluból nem kapta meg az olcsó cselédet és napszámost, lehozta és letelepítette az igénytelenebb hegyvidéki szlovákságot és ugyanazok, akik ma keshedt tüdővel a telepítést a magyarság végveszedelmének mondják, önszántukból eszközölték a telepítést. Ma rosszhiszeműek, akkor gáládul lelkiismeretlenek voltak. De ahol az egyke nem honosodott meg teljesen, ott a terjeszkedéstől elzárt parasztság földjei felaprózódtak a több gyermek között és kialakultak a régi világ szégyenemlékei: a pántlikaföldek.’’ Persze, Csánki azt is leszögezi, hogy „kemény és gerinces határozottsággal fogunk tiltakozni az ellen, ha olyan helyre hoznának idegen telepeseket, ahol magyar embereket fosztanak meg ezzel életlehetőségüktől”. A reform ellen ágáló magyar földtulajdonosi rétegnek megüzeni, hogy mi a követendő magatartás, vagyis burkoltan arra biztatja e társadalmi csoportot, hogy szintén hódoljon be az agrárpártnak: „A földtulajdonosoknak örülni kell, ha azt mentik, ami menthető és nem csinálnak elvesztett politikai hatalmuk délibábjáért esztelen erőpróbát.” Úgy tűnik, az agrárpárti magyaroknak, „Hodzsa Milán katonáinak" a mozgalma éppen a földreform magyarokat kirekesztőjellege miatt nem tudott nagyobb teret nyerni, tömegesebb tábort kialakítani. Ennek ellenére Milan Hodžáék 1938- ig fenntartottak magyar szervezeti egységeket, amelyek vizsgálata nélkül nem kaphatunk teljes, plasztikus képet a (cseh)szlovákiai magyarság 1918 és 1938 közötti politikatörténetéről.
