Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
182 Korpás Arpád gyár napilapot, valószínűleg a viszonylag kis olvasóközönségre tekintettel. A napi tájékoztatást a már említett kormánypárti A Reggel, később pedig a Magyar Újság biztosította. Az esetek többségében magyar viszonylatban a szerkesztőségek összetétele is más volt: az újságok gyártását szakemberek - nagyrészt emigránsok - végezték, miközben a magyarság és paraszti származás tekintetében emblematikus, de a pártvezetés ellenőrzése alatt álló személyiségeket helyezték előtérbe. Az agrárpárti magyarok legfőbb lapja 1923 és 1927 között a Népújság, 1927 és 1933 között a Köztársasági Magyar Földműves, 1933 és 1935 között a Földműves címmel megjelenő hetilap, majd 1936-tól 1938-ig a már szélesebb fogyasztói réteget megcélzó Magyarság című napilap volt. II. Az agrárpárti magyarok politikai koncepciójának egyes elemei a Csánki Aladár fémjelezte kezdeti időszakban A köztársasági magyarok aktuálpolitikai történésekkel és a hosszabb távú folyamatokkal kapcsolatos álláspontját, vélekedését viszonylag gazdag levéltári és sajtóforrások alapján szemlélhetnénk és dolgozhatnánk fel, ám mindmáig hiányzik a szlovákiai magyar politikai pártok struktúrájának a korabeli (cseh)szlovák társadalmi és politikai összefüggésrendszerbe ágyazott alapos, részletekbe menő vizsgálata, amely pedig elengedhetetlen viszonyítási pont lehetne a Milan Hodžáékhoz csatlakozó magyar politikai tömörülés történetének felvázolásakor. A szlovákiai magyar kisebbség politikai gondolkodásának Trianon előtti örökségéről és a politikai gondolkodás két világháború közötti alakulásáról szerzett eddigi ismeretanyag elégtelen és rendszerezetlen, tehát az egyes politikai koncepciók és programok társadalomszemléleti és eszmeáramlatokba sorolása csak kísérleti jellegű lehet. Értelemszerűen még problematikusabb az egyes koncepciókon belüli változások és fejlődésvonalak nyomon követése. A két világháború közti (cseh)szlovákiai magyarság körében meglevő egyes hatalmi központok, pártok valós befolyásához, politikai pozíciójához igazodó megközelítésmódok helyett a vizsgálódás során elméleti síkon az egyes korabeli kon
