Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Miért éppen Malacka? 143

ti jelentőséggel bíró városok, települések mellett - „azoknak, ahol a lakosság többnyelvű, illetve amelyeknek az állami hovatartozása megváltozott”.7 Az egyes névalakok, névmegfelelések „több nyelven való párhuzamos névadással, névfordítással vagy névváltoztatással”8 keletkeznek, és egy ideig a régi, illetve az új név egyaránt használatos. A többnevűség esetében gyakran felmerül a kérdés, hogy a különböző névváltozatokat mennyire ismerik és használják az adott nyelv egyes beszélői. A határon túli és az anyaországi magyarok közötti beszédhelyzetekben, illetve a határon túli magyarok egymás közötti kommunikációjában a helységnévhasználat következetlen és rendkívül változatos,9 amit több tényező együttes hatása okozhat: a hely- és nyelvismeret, illetve az evvel szorosan összefüggő helységnév-kompetencia eltérő volta, valamint az, hogy a temérdek településnévnek többnyelvű változatai vannak, amelyek különböző szociális, etnikai, vallási, időbeli stb. - a térviszonyokkal ténylegesen vagy csak metaforikusán összefüggő - mellékjelentésekkel bővülhetnek, módosulhatnak. Egy szlovákiai magyar beszélő számára nyelvi szempontból mindegyik névalak értelmezhető, és beszédhelyzetektől függően használja is mind a magyar, mind a szlovák változato(ka)t10 - ugyanarra a denotátumra értve -, kihasználva a névalakokhoz tapadt stiláris színezetet, vagy éppen a helyhez fűződő viszonyát (pl. enyém-övék stb.) fejezve ki a választott névalakkal.11

Az ember térbeli magatartásával foglalkozó észlelésföldrajz szerint az ember tudatában gondolati képek („szubjektív” térképek) alakulnak ki, melyek a világ térbeli rendjének tudati átértelmezései, „nem térképi alakban, hanem ismeretek és tévhitek, illúziók és előítéletek, vágyálmok és reális adatok formájában”,12 melyek esetében a kartografikus elemekhez szubjektív értékítéletek tapadnak. „Egyrészt utalnak a lakóhellyel való azonosulás mértékére, a hely szeretetére, a hozzá való erős érzelmi kötődésre. Másrészt érvényre juttatnak olyan regionális előítéleteket is, amelyekről gyakran álszenten hallgatunk.”13 A gondolati térképekbe beleíródott „geoegoizmus” (a saját perspektívája), a túldimenzionált, rejtett tartalmak azt is megmutatják, „hogy milyen térbeli előítéletek