Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
122 Csehy Zoltán mái is szexualizálódnak, pl. az önmaga maszturbációs váladékaiba kocsonyásodó homéroszi küklopsz exemplumában vagy Tolsztoj emlegetése elképesztő kulturális viszonyítási pontként: „Nem olvas Tolsztojt, / csak énekel, ki a picsából, / a vért űzi el" (38). A medikalizált obszcenitás ellenpontja a virtuális térben megkonstruált Óda a tüdőbetegséghez (32), mely a gépelyként működő testet a „cserélhető kényelem" szoftverével látta el, a súlyok mértékegysége is a gigabájt lesz. Az enumerációs gesztus e szimulált térben ad költészettörténeti esszenciát („Ismered pl. Csokonait - a kedvenc tüdőbetegem-/és Pannónia perverz püspöke / Janus.") és játékos allergia- és tüdőbajtörténetként parodizálja ki a korunkban is oly divatos kanonizációs processzusokat. Végezetül még egy problémakör: a szerzői funkció teljesen elbizonytalanítva jelenik meg, ez részint a számítógépes kollektív természetű, a szerző funkciók sokaságában és az utalásrendszerekben létező szövegeket idézi, másrészt magát a perverzióban gyönyörködő nárcisztikus nyelvet teszi meg szerzői funkcióvá, ami a címben is demonstrálódik. Az összeállító, Németh Zoltán és a költő Németh Zoltán munkái, szövegei között ugyan számos korrespondencia lelhető föl, ám ez nem kell, hogy több legyen, mint magának a nyelvnek az agresszív terjedése a folytonos változás és felülírás igényében. Jegyzetek 1 Ezeket a vonatkozásokat részben az utószóim Németh Zoltán is felvonultatja. A perverzió méltósága. Válogatta és az utószót írta NÉMETH Zoltán. Kalligram, Pozsony 2002. 84. 2 Bővebben: CSEHY Zoltán: Egy testes verskötet. In: uő: A szöveg hermaphrodituszi teste. Kalligram, Pozsony 2002. 53-92. Ugyanebben a könyvben az obszcenitásteóriák történeti poétikai aspektusairól lásd: Arrige ad libellum, 169-192. 3 D. H. Lawrence a maga esztétizált pornográfiaértelmezésében az ego és a szubjektum autoerotikus viszonyát hangsúlyozza a nyelv „testének rovására". Bővebben: lan HUNTER - David SAUNDERS - Dugald WILLIAMSON: A pornográfia területe In: TÓTH László (szerk.): A szex. Szociológia és társadalomtörténet, Új Mandátum, Budapest 1998. 56-97., kivált A liberális stratégia c. alfejezet. 4 A kutatások szerint (Steven Marcus, Peter Gay ) épp ez a normatívnak tetsző pszichoterapeuta jelképezte társadalmi maga