Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
116 Csehy Zoltán Az irodalmi-kulturális hagyomány magunkévá tevése kardinális témája a műnek, ugyanakkor bizonyos irodalomelméleti kategóriák is humanista módra szexualizálódnak, s fgy maga az írás és befogadás aktusa is a cyberspace ironikus törvényeinek kénytelen engedelmeskedni. A szabadság és zsarnokság helyét a test újrakonstruálásának igénye veszi át: a koromevés a szabadság és a zsarnokság együttes ellenszere, s a szöveg maga nem történelmi vagy üdvtörténeti, hanem valósággal egy démoni szertartáskönyv liturgikus részlete lesz. A húsba írás (7) kalligráfiájává váló hegek, pattanások, véres forradások vagy éppen testprotézisek body-art szövegekké változtatják a rituális leírásokat. A boncmester (6) Gottfried Benn-i alakja sátánná változik. A fenti alapvonások, melyek a pszichoszexuális fejlődés, a drogok és a szexualitás szélsőségeire vonatkoztathatók, melyek a fogyasztói kultúra szélsőségeit transzformatívan kihasználó effektusok párjai, (Disneyland-kultusz, Sex-shop, peep-show, McDonald’s, giccsimádat stb.), illetőleg az interperszonális kapcsolatokat felszámolandó, a cybertérbe feledkezés révén erőteljesek, gyakorlatilag a transzgresszív irodalommal hozzák összefüggésbe a kötetet. A transzgresszív regény fogalma Michael Silverblatt nevéhez fűződik, s olyan nevek fémjelzik, mint a nálunk is népszerű Brett Easton Ellis, a nyíltan antiszociális, homoszexuális, morbid Dennis Cooper, akit Elisabeth Young egyszerűen csak „a Disneyland csapdájába esett George Bataille”-nak nevezett,7 illetve a nálunk nem ismert Kathy Acker, Mark Amerika vagy Gary Indiana. A transzgresszív írók őse például Sade márki, a már említett Bataille vagy a már szintén említett Crowley. E kötet versei a transzgresszivitáshoz hasonló konstrukciót bontakoztatnak ki, s gyakorlatilag a transzgresszív líra magyar megteremtőiként aposztrofálhatok. A transzgresszív tematikai univerzum felvállalása mellett szoros kapcsolat áll fenn a pornográfia és a pornografománia bizonyos elemeivel, akárcsak a cyber irodalommal, melynek egyik őse a kanadai Douglas Cooper volt, aki interneten közöl regényét (Delirium, 1992) már a számítógépes nyelven írta meg bonyolult hypertextes utalásokkal, s ezáltal mintegy a gépesköny\r új lehetőségeinek kimunkálásában is úttörőnek bizonyult. A pornóipar a 80-as, 90-es években a tradicionális média transzformálhatóságának köszönhetően teremtette meg az
