Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Tanulmányok, közlemények - Riskó Kata: Cigányzene városon és falun. Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között

szétfeszíti a formát.27 Nem tudjuk, hogy a dallam eddig talált legkorábbi városi felvételének előadója, id. Magyari Imre mennyiben támaszkodott valamilyen korábbi, inkább városi vagy esetleg népi hagyományra. A somoijai prímás által játszott verbunk esetében Magyari nép­szerűsége, a másik két fővárosi prímás hasonló dallamadata, valamint a dallamvariánsok kö­zeli rokonsága inkább mutat arra, hogy az éttermi zenekarok repertoárjának egy jellegzetes dallamáról van szó, amelyet talán Magyari is e szájhagyományos gyakorlatból ismerhetett, de amelynek későbbi népszerűségéhez a prímás felvételei is nagyban hozzájárulhattak. A városi cigányzenészekkel kapcsolatban egyébként is felmerül a kérdés, hogy mennyi­ben támaszkodhattak általában az orális hangszeres tradíción belül esetleg valamilyen általuk ismert népi hagyományra. A legismertebb, lemezeken és rádióban szereplő cigányprímásokra ez nem tűnik jellemzőnek. A verbunkosokat egyébként szívesen játszó Lakatos Sándor re­­pertoátjának csak kivételes dallamainál merül fel népzenei kapcsolat lehetősége, s ez is in­kább a már egyre inkább kibontakozó különböző népzenei és néptáncmozgalmak hatását sej­teti. Ilyen például az 1960-as évekre, 1962 utánra tehető Huszár verbunkos című felvétele.28 A somoijai zenész kapcsán említett dallamnak „Huszárverbunk” vagy „Huszárcsárdás” néven számos hangzó- és táncadata ismert korábbi népi gyűjtésekből is. Ugyanakkor a 20. század elején a népszerű budapesti prímás, Berkes Béla is lemezre játszotta a „Toborzó”-ként játszott Martinovics-dallamhoz kapcsolódóan,29 bár nem tudjuk, ez az egy adat mennyiben tekinthető reprezentatívnak. Még fontosabb, hogy az Állami Népi Együttes 1962 előtt megjelent leme­zén is szerepel Ipolymenti öreg verbunk néven,30 azaz ekkor a dallam már népi verbunkként is ismert volt. Még egyértelműbben a már felgyújtott és folklórműsorok révén ismertté vált népi táncdallam hatása sejthető Lakatos egy későbbi lemezének Madocsai verbunk-]a. mögött.31 Dallama a madocsai „szögény csárdás”, amelynek első adata egy 1957-es gyűjtésből került az MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumába,32 de amely a már 1946-tól működő Madocsai Népi Együttes révén korábban ismertté válhatott, s amelyet később több alkalommal gyűjtöttek. A balassagyarmati banda repertoáiján túl, általánosságban a népzenei verbunkosfelvéte­lekkel kapcsolatban is érdekes az az adalék, amelyet az egyik gyűjtő, Rajeczky Benjamin említett egy 1985-ben készített interjúban. Eszerint a gyarmati bandával végzett gyűjtésben egy kottából tanult verbunkos is szerepel. Lajtha ugyanis kérdezte a muzsikusokat, van-e vala­milyen régi kottájuk, s a bőgős hozott is egyet. Rajeczky szavai szerint ez egy ismert földbirto­kos kiadványa volt az előző század harmincas éveiből. Hogy megfigyelje, hogyan játszik egy szájhagyományosan működő zenekar egy verbunkos darabot, Lajtha mintegy kísérletképpen megtanultatta és felvette azt a zenekarral, s a felvétel a Pátria lemezsorozatba is bekerült. Mint Rajeczky hangsúlyozza, a kottát egyébként megvásárló Kodály sem ellenezte a felvétel ki­adását. (Pávai, 2009) Sajnos Rajeczky nem emlékezett, melyik volt ez a dallam. Valószínűleg 27 „Csennék: A-dúr verbunk.” Budapest, Ezerjó étterem, 1961. febr. 7. Gy. Sárosi Bálint. Játszott Bobe Gáspár Ernő és zenekara. Mg 2727A. 28 In Magyar nóták Lakatos Sándor és zenekara. Qualiton, LPX 10065. Adata még nem szerepel a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat 1962-es lemezkatalógusában. 29 Toborzó - régi emlék csárdások. Berkes Béla és zenekara. Odeon Record, A. 110070, matr. Ho.229-W. Online elérés: http://gramofononline.hu/352685798/toborzo_-_regi_emlek_csardasok i rész; Régi magyar toborzó és csárdások. Ifj. Berkes Béla cigányzenekara. „Diadal” Record, D 556, matr. 53033. Online elérés: http://gramo­­fononline.hu/2000069007/regi_magyar_toborzo_es_csardasok 30 Ipolymenti öreg csárdás. Állami Népi Együttes Zenekara, vez. Baross Gábor. Qualiton, LPX 1028. Az adat sze­repel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 1962-es katalógusában. 31 In Népszerű nóták. Lakatos Sándor és zenekara. Qualiton, SLPM 10189. A lemez még nem szerepel a Qualiton 1977-78-as katalógusában. General Catalogue 77-78. Hungaroton, Qualiton, Pepitz Records, 1977-78. 32 „Szegény csárdás.” Madocsa (Tolna), 1957. november 3. Gy. Kiss Lajos. Mg 724A. 84

Next

/
Thumbnails
Contents