Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Tanulmányok, közlemények - Bólya Anna Mária: Dionüsszosz utazásai. Kereszténység előtti elemek a macedón és szlovák hagyomány téli alakoskodó ünnepeiben
Agrárkultusz Erósz és Thanatosz A földműveléssel kapcsolatos kultikus tevékenységek, vagyis az agrármágia cselekményeinek szimbolikájában termékenység és halál jelentésköre tűnik fel. A kultusz primer változatának tekinti Ujváry a kezdeteleges földművelő népek mitikus elképzeléseiben megjelenő feldarabolt, megölt és meghalt testükkel ehető terményeket adó dema istenek mitologémáját, amelyben a termékenység és a halál nem csupán összefonódik, hanem szinte egy.10 Halál és termékenység összefüggésére a magyarnál és a szlováknál jóval konzervatívabb macedón terepen még Ujváry által bőven citált, a férfi nemi szervet gyakran emlegető, a történet középpontjába helyező temetési paródiát is felülmúlja a macedón néphitkutató, antropológus Ljupcso Riszteszki 2000-es Prilep város környéki gyűjtése, amely az informátorok szerint korábban széles körben elterjedt halotti vigalomról ad hírt. A halottvirrasztás során - ha természetes halállal meghalt, főként idős személyről van szó - a rokonok, gyászolók mulatoznak, isznak, obszcén történeteket mesélnek, sőt nagyobb mennyiségű alkoholtartalmú ital elfogyasztása után még a koporsót is megpróbálják felállítani benne a halottal. Ez utóbbi, Riszteszki szerint, az egész halotti vigalom cselekményeivel együtt a halál ellentételezését, az élet szimbolikájának hangsúlyozását célozza meg (Ujváry 1969, 60; Ujváry 1997, 104; Risteski 2007). A közösség termékenységét, védelmét elősegítő, a bűnátvitellel kapcsolatos kivégző szokások a pharmakos szokástól a kakasütésig sokféle alakzatban megtalálhatók (Ujváry 1997, 118, 122-123). A dema mitologéma köszön vissza a macedón György-napi énekben, amelyben Szent György, György-napon (!) elindul fűzfaágat szedni, hogy termőföldbe szúrja. Közben a széles szántóföld közepén találkozik a sárkánnyal, akit szablyájával leöl, s amelynek testéből három nagy zuhatag jön, egyik mind fehér kukorica, másik vörösbor, harmadik mind göndör bárány (Khtcbckh 1996, 237). A halál és az agresszió, valamint a termékenység és a szexualitás tematikája az Európa-szerte feltűnő dramatikus játékokban megtalálható, ugyanakkor egészen különböző hangsúllyal. Aneta Szvetieva a maszkos szokások macedón kutatója és más kutatók nyomán Erósz és Thanatosz megjelenéseként tárgyaljuk e két jelentéskört. Erósz A dramatikus játékok, alakoskodások gyakori tartozéka az obszcenitás, felfokozott hangulat, szexuális témájú utalások, falloszra való utalás, fallikus figurák formázása, illetve az esküvőparódia és a fordított nemi szerepek. A macedón kolede előestéjén Kavadarci város férfijai összegyűlnek és kolbászsütögetés mellett egymásra licitálva éneklik részben improvizatív, pornográf tartalmú zsíros énekeiket. Ezek rituális múltját az is mutatja, hogy éneklésük csak az ünnep idején megengedett. Macedónia dzsamalár figurái a nemi aktust utánozzák, és még a kísérő hangszereket (duda, furulya) is az emberei test részeivel való hasonlatosságuk alapján választják (CBeraeBa 1996, 8012). Az egész délszláv kultúra népi játékaira jellemző a nemi aktust utánzó jelenet feltűnése, sőt a katolikus horvátoknál igen hangsúlyosnak és gyakorinak tűnik, a szlovák folklórban azonban nem jellemző (Ujváry 1983, 117). 10 Melanézia bennszülöttjeinek vegetációs mítoszában a halhatatlan embernek nem volt táplálékra szüksége, de egy isten megölésével halandóvá lett, ezáltal étkeznie kellett, de a megölt isten testéből elő is sarjadtak a haszonnövények. (Ujváry 1969, 60) 61
