Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Tanulmányok, közlemények - Bólya Anna Mária: Dionüsszosz utazásai. Kereszténység előtti elemek a macedón és szlovák hagyomány téli alakoskodó ünnepeiben
A Balkán-félsziget alakoskodóira általánosan jellemző a kultikus eredetű elemek - például a falloszkultusz - nyomainak hosszabban tartó fennmaradása. Szinte állatorvosi lónak tekinthető a 20. századi szerzők által sokat idézett Georgios Megás által leírt trákiai kalogherosz játék, melyben sok minden felvonul, aminek egy archaikus Dionüszosz-kultusz nyomokat hordozó ünnepben illik benne lennie: papó, mamó, gyorsan növekvő csecsemő, nemi aktus utánzása, halál-életrekelés jelenet, rituális szántás, sőt még gabonaszórás is. A szokással foglalkozó szerzők e játékot általánosan a hajdani Dionüszosz-ünnepekkel vonják párhuzamba (Ujváry 1981, 113-114; Apuay/tOB 1972, 96-97; neipoBCKa-Ky3MaHOBa 2012, 112; Vargyas 1947,181-182; Ujváry 1969,113-114; Ujváry 1997,64-65; Ridgeway 1910,22-23; Dawkins 1906, 191-206). A néprajzi vizsgálódás e játékok kapcsán az agrárkultuszhoz és az ősök kultuszához vezet el. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a történelem előtti idők kultikus cselekményeinek homeopatikus mágiája később antik istenségek, például Dionüszosz kultuszába integrálódott, s ennek nyomai fedezhetők fel a 20. századi alakoskodó játékok egyes elemeiben (Ujváry 1997,64). Tánc A konzervatívabb folklórterepeken fennmaradt játékokban jobban megmutatkozik a szokások valódi gyökere, a termékenységi mágia. Mint a mágikus cselekmények nagy részének leglényegibb elemét, elsőként tárgyaljuk a táncot. A macedón Begniste falubeli (Kavadarci régió) dzsolomárok, akik az alakoskodók hamuval sötétített arcú, sötét ruhás, kapucnis, ismeretlen jelentésű nevet hordozó alfaját képviselik, 15 kilogrammnyi kolompot viselnek a derekukon, hogy a termékenységet veszélyeztető kártékony lényeket ugrálással keltett éktelen zaj csapással elűzzék. Kettő az egyben, hogy a magasra ugrás közben az analógiás mágiával a termény magasra növekedését is biztosítják. Ezt a szlovák folklórban hosszú tészta nyújtásával is elérhetik, mint a tótkomlósi szlovákok december 24-én hajnalban megkezdett böjtös mákos csík (pľižke) nyújtásával. Természetesen még ezernyi más módon feltűnik a hosszúság, a messzire menés, magasra ugrás mindkét folklórterepen hasonló céllal (Lömmel 1972, 7; Pušnik 2010, 5-6; CßeTHeBa 1996, 7-10; JaHeBCKH 2014; Krupa 1996, 209; Ujváry 1969, 52). Az általános ugrálás, zajongás és a férfiakkal való agresszív incselkedés, nemi aktus utánzása, valamint az elmaradhatatlan felfokozott hangulat közepette a dzsolomárok egyszer csak megállnak, nyílt körbe6 7 rendeződnek és a vezető dzsolomár1 jelére ostinato ritmusú ugrásokba kezdenek, melyeket mély hangú kiáltásokkal társítanak, majd egy hirtelen váltás után a diminuált változattal folytatják, a hatás elérése érdekében. A dzsolomár oro a dzsolomárok legfőbb ható tevékenysége, melyet a falu főtere után a házaknál is megismételnek. (CßeTHeBa 1996, 7-10; JaHeBCKH 2014) 6 A macedón terep általános táncformája (Bólya 2014, 15-18) 7 A jobbra haladó tánc jobboldalán álló oro vezető. 58
