Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Könyvismertetések
vitát is lehetne folytatni, így például kétséges lehet, hogy mennyire helytálló „nomádnak” nevezni (pl. 30.) az újkori szerb telepeseket. A kötet talán legnagyobb hiányossága, hogy nem szerepelnek benne térképek, amelyek segitségül szolgálhatnának ahhoz, hogy egy-egy település esetében könnyebben értelmezhessük, illetve azonosíthassuk a szövegekben szereplő számos helynevet és vásár/piachelyet, vagy például Kupuszina esetén a piacozások által kialakított kapcsolathálót a volt Jugoszlávia területén. A vizualitás szempontjából viszont gazdagon illusztrált a könyv, mindegyik tanulmány végén találhatunk illusztrációkat, amelyek többnyire tényleg képileg is életre keltik a mondanivalót. Összességében hasznos kiadványt vehetünk a kezünkbe, amely által valóban betekintést nyerhetünk a vajdasági kereskedelem eddig még nem kellőképpen feltárt mélységeibe, és néhány más kapcsolódó témakörből is érdekes ismeretanyaggal találkozhatunk. A tanulmányok rövidséggel vegyes tartalmassága pedig arra utal, hogy Silling Léda a bemutatott anyagon túl számos adattal és témával rendelkezik még (az ELTE-BTK-n 2014-ben megvédett doktori disszertációja azonos témában íródott, és vélhetően jó kiegészítéséül szolgálhat), így a jövőben is érdemes lesz odafigyelnie munkásságára annak, akiket az említett témakörök érdekelnek. Egyúttal azt is nyugtázhatjuk - és talán ez a legfontosabb -, hogy a könyv beszédes lenyomata a vajdasági magyarokat ért összetett hatásoknak lakóhelyükön, a Balkán és Közép-Európa kontextusában. Silling István-Hágen Ádám szerk.: Nyugat-Bácska kollégium. Lakitelek: Antológia Kiadó 2016, 319 p. ISBN 978 615 5428 59 3 Klamár Zoltán Ahogyan a szerkesztők fogalmaznak: pillanatfelvétel egy régió, a Duna menti Nyugat-Bácska, elsősorban magyar lakosainak, de kitekintésszerűen valójában a kistájon élő más-más nyelvű, vallású és kultúrájú nép mai életéről. Kaleidoszkóp, van benne történelem, néprajz, szociográfia, szociológia; történetek a múltból és jelenből egyaránt, de ami talán jelen esetben fontosabb, hogy benne vannak azok az emberek, vallomásaikkal és értékrendjükkel, akikre felnéz a közösség, akik szervezői, irányítói egy-egy település művelődési életének. Az sem titkolt célja a kötetnek, hogy segítsen „...hozzátenni a vajdasági értékek tárházához...”. A bevezető tanulmányban Silling István foglalja össze Nyugat-Bácska történetét, ami voltaképpen a 18. századi telepítések máig ható eseményeiből kiindulva a 19-20. századon át egészen napjainkig mutatja meg azt a sokszínű képet, melyet a politika folyamatosan igyekezett átalakítani az első és a második világháború, no meg a legutóbb lezajlott délszláv polgárháború alatt és után. A tanulmányt követően egy nagy egységben, fejezetben találkozik az olvasó a többszerzős településleírásokkal, amelyek 2011-es népszámlálás adatsoraiból a település összlakosságát, a magyarok lélekszámát és százalékos arányszámát mutatják, illetve összefoglalják az adott település múltját, bemutatják jelenét, kapcsolatrendszerét, mezőgazdaságát, iparát, néprajzi jellemzőit. Ily módon képet kap az olvasó Apatin (Apafin), Bácsgyulafalva (Telečka), Bezdán (Bezdan), Cservenka (Crvenka), Csonoplya (Čonoplja), Doroszló (Doroslovo), Gombos (Bogojevo), Kúla (Kula), Bácskertes (Kupusina), Nemesmilitics (Svetozar Miletié), Őrszállás (Stanišic), Regőce (Ridica), Szilágyi (Svilojevo), Szivác (Sivac), Veprőd (Kruščič), Zombor (Sombor) településekről. 252
