Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Könyvismertetések
A szomszédos népek kutatásai során apró elemeket is figyelembe vevő és bemutató életműben a mindennapi eszközök tudatos elemzését emeli ki Selmeczi Kovács Attila írásában, melynek címe: Gunda Béla eszköz- és tárgytörténeti kutatásai. Az összevetéseiben mindig nagy hangsúlyt helyezett a tárgyak, eszközök földrajzi-táji elhelyezésére, segítve a kölcsönhatások kimutatását. A Miskolcon élő tanítvány, Viga Gyula bemutatja a professzor egyik kedves témakörében született írásait, melyek a pásztorokról szólnak. A vándorlás és Közép-Kelet-Európa vándorai Gunda Béla néprajzi szemléletében címmel közreadott tanulmányban a legmozgékonyabb foglalkozás képviselőiről szóló kutatások összegzéseként Viga jelzi: Gunda kimutatta, hogy a szomszédos népek közötti szokások, eszközök, ételek elteijedésében a pásztoroknak fontos szerepük volt. A másik tanítvány Egerből — Petercsák Tivadar - A szlovák vándoriparosok interetnikus kapcsolatai címen közreadott tanulmányában a drótos és üveges tótok származási helyeit és munkakörzetüket részletezi. Az írás teljes mértékben alátámasztja Gunda megállapításait a szomszédos népek kölcsönös kulturális egymásra hatásairól. A gyűjtögetés és zsákmányolás témakörében megjelent Gunda-írásokat veti össze Szilágyi Miklós, aki kiválóan mutatja be a professzor cikkeiben folyamatosan alakuló nézetét, amely elvezetett az etnobotanikai szemlélet megfogalmazásáig. A vadászati és vadfogó módszerek, eszközök mellett a méhészkedésről és a halászatról közölt írások értékelésekor a szerző jelzi, hogy sok kérdést csak fölvetett Gunda, de részletes elemzésük még hátravan. Gunda Béla — fő kutatási elvének megfelelően - rendszeresen járt terepre, és munkája közben rengeteg fotót készített. A felvételeket következetesen fekete-fehér formában rögzítette, melyekről Bereczki Ibolya számol be a Miről beszélnek a debreceni Néprajzi Intézet fotóleltárkönyvei? címmel. Tudatosan használta a fényképezőgépeit, dolgozta fel sokáig saját maga, majd diákjai a filmeket, melyekből a publikációiban sokat közreadott. A kötetet a cikkek rövid angol nyelvű összefoglalója és a szerzők elérhetősége záija. Az emlékkötetet nyilván a tanítványok, kollégák forgatják örömmel, de más tudományok képviselőinek, és a szomszédos népek szakembereinek, érdeklődő olvasóinak is hasznos olvasmány.1 Csorba Béla: Ez olyan mondás. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások, helyzetmondatok és más állandósult szókapcsolatok Temerinből. Temerin: TAKT 2016, 141 p. ISBN 978-86-86613-34-9 Klamár Zoltán Csorba Béla egyetemista korában kezdte kutatni szülővárosa, Temerin — Újvidék közelében, de még Tisza menti településnek számító dél-bácskai település - magyar folklórhagyományát, és valójában egy véget nem érő feltáró és feldolgozó munka lett belőle. Legújabb kötetének anyaga, ahogyan könyve bevezetőjében úja, rendszertelenül ugyan, de folyamatosan került lejegyzésre. A kisepikái folklórműfajok darabjait úton-útfélen gyűjtötte, hiszen sok esetben napi beszélgetések alkalmával hallotta azokat: „A gyűjtemény, létrejöttének sok tekintetben rögtönzött jelleg ellenére talán mégis egyfajta hosszmetszetét tudja nyújtani Temerin rohamosan fogyó magyar közössége értékes proverbiumanyagának” - véli a szerző. 1 A jelen tudományos közleményt a szerző a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója emlékének szenteli. The present scientific contribution is dedicated to the 650th anniversary of the foundation of the University of Pécs, Hungary. 237
