Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Klamár Zoltán: Ájtatos híveknek adakozásából… A szakrális térfoglalás kisemlékei Magyarkanizsán

7. kép: A 20. század elején állított Jézus szíve szobor, melyet több alkalommal felújítottak. Legutóbb 2015-ben (Fotó: Klamár Zoltán, 2017)

8. kép: A Mária szíve szobor rendezett környezetben, eredeti helyén áll (Fotó: Klamár Zoltán, 2017)

SZIVÉNEK/AJÁNLJA/DURAIANDRÁS/ÉSNEJE/DUKAIAMÁLIA/1929. /ÓVÁRIJ / SENTA ” A dedikáció szövegéből a szomszédos város, Zenta nevének írásmódja utal csupán arra, hogy a 20. század második évtizedében impériumváltás történt. Ennek a szobornak is a települési önkormányzat rendezte a környezetét, akkor, amikor a könyvtár és művelődési ház épült. Ekkor készült a szobor mögötti lépcsőfeljárót takaró palást, ami hangsúlyosabbá teszi a sablonosra sikeredett alkotást.

A szobrok mellett számos keresztet és feszületet is állítottak a városlakók, elsősorban a településre vezető utak mentén, majd a 20. század első felében már a város fontosabb utcáinak kereszteződésében, illetve a főterekre is jutott a kisemlékekből.

A város délnyugati bejáratánál, a Zentai út és a vasút között a szántók peremén áll a Kik köröszt,17 amelyet napjainkban is rendszeresen kékre festenek. Dedikációja: „ KERESZTRE / FESZÍTETT / JÉZUS / KÖNYÖRÜLJ / RAJTUNK. ” A kereszt lábazatához műanyag flakont erősítettek, amiben állandóan van virág. A szépen gondozott kisemlék egy korábban állított fakereszt helyére került: „Sóti Józs. János, Sóti Józs. Vincze és Sóti Józs. Lukács testvérek 17

17 Bartha Elek a keresztek állításával kapcsolatban megállapítja: „...a leendő kereszt helyét is a tér valamely már meglévő csomópontján jelölik ki: a templom mellett, a temetőben, a keresztútnál, stb. Az objektumok további életében azonban az állittatás motívumai háttérbe szorulnak s a felszenteléstőlfogva a kereszt önmagában is teljes értékűvé válik " (Bartha 1990, 220)

220