Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Klamár Zoltán: Ájtatos híveknek adakozásából… A szakrális térfoglalás kisemlékei Magyarkanizsán

hogy bizonyos elemei alig kivehetőek, de az még igen, hogy az Atyaisten baljában jogar tart, jobbját pedig áldásra emeli. A posztamens lábazatánál a mellékalakok egyértelműen utalnak az állíttatókra: a női erények megtestesítője a szeplőtelen Szűzanya, akinek alakja nyilvánvalóan Bata Éva számára volt fontos. A férfi szentek pedig a szobrot állíttató férfiak példaképei voltak. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az állíttatok ily módon hangsúlyozták anyagi áldozatvállalásuk, példaadásuk fontosságát a közösség számára. A Bata család tagjai igen tehetős paraszt-polgárok voltak, tagjai a képviselő-testületnek, virilis választójoggal.

Az 1890-ben összeállított inventárium Objecta sacra rovatában az alábbiak olvashatók:

Losoncz Balázs szállásán fakereszt alapíttatott 1857, 2. A zentai úton kőkereszt alapította Mészáros Lajos, 3. A horgosi úton kőkereszt alapította Koncz János 1858, 4. Wagner Ferencz szállásán fakereszt, alapít, általa 1865-ben, 5. A nagy utczán kőkereszt alapította Bicskey Imre 1888, 6. Dukai Lukács szállásán fakereszt alapít, általa 1858, 7. Zentai úton fakereszt alapít. Bagi Pál 1868, 8. Zentai úton kőkereszt alapít. Bagi Imre 1877, 9. Szabadkai úton kőkereszt Losoncz János 1883, 10. Tóth Pál szállásán kőkereszt alapít, általa 1887, 11. Losoncz Julis szállásán fakereszt alapít általa 1887, 12. A régi temető újabb részében fakereszt alap. Bagi Ruzsi 1888, 13. Az új temetőben kőkereszt alapít. Losoncz Ferencz 1889, 14. Nép. Szt. János szobra a Tisza partján, alapít. 1866-ban a hívek adományából, fenntartására alapot a község tett, 15. Fájdalmas Szűz szobra 1882-ben Sorny, férj. Schmidt Vendelné által, Kálvária 16. 3 kőkereszt, a hívek adományából létesített alapból tartatik, 17. 7 stáció a hívek adományából létesített alapból tartatik... '5

Mint azt alább látni fogjuk, a 20. század elején folytatódott a terek szakrális kijelölése, és a leltárban szereplő 17 objektum mellett további alkotások kerültek a város egy-egy forgalmas pontjára. Ezek egyike a Jézus szíve szobor egy igen lendületes, impresszív megfogalmazású, szecessziós talapzaton álló alkotás, melyet a Gazdakör székházánál, az egykori Szent István és Széchenyi utcák háromszög alakú kis teret formáló találkozásánál állítottak fel. A kolozsvári Szeszák Ferenc - Stróbl Alajos tanítványa - készítette alkotásért 16000 koronát fizetett egy módos paraszt-polgár család. Dedikációja azt is elárulja, hogy a felújítást is tehetős hívek vállalták: „JÉZUS / SZENTSÉGES SZIVÉNEK / A.JÁNUA / BATA SÁNDOR /ÉS NEJE /REMETE VIKTÓRIA / 1908” Talapzatán: „ ISTEN DICSŐSÉGÉRE JAVÍTTATTA 1975 ÉVBEN / DUKAI SÁNDOR / ÉS NEJE /NAGY HERMINA ” A szobor fenntartására az emeltető házaspár a Kegyes Alapok pénztárába háromszáz koronát tett le 1908. december 27-én, hogy annak kamataiból a későbbiekben a fenntartási költségeket fedezzék.15 16

A későbbiekben egy újabb javításról a lábazat hátoldalán elhelyezett réztábla tájékoztat, bilingvis feliratából a magyar szöveget idézzük: „A JÉZUS SZÍVE SZOBOR FELÚJÍTÁSA ÉS KÖRNYÉKÉNEK / TÉRRENDEZÉSI MUNKÁLATAI / MAGYARKANIZSA HELYI KÖZÖSSÉG / ÉS A POTISJE MAGYARKANIZSA RT. / TÁMOGATÁSA JÓVOLTÁBÓL VALÓSULTAK MEG. / 2015”. Látható, hogy alkalmasint az önkormányzat és a városban működő iparvállalatok - elsősorban a cserépgyár - is részt vállalnak a kisemlékek megújításában.

Kevésbé lendületes, inkább a szigorú egyházi megfogalmazású ábrázolásmódot követő Mária szíve szobor az egykori Deák Ferenc és Arpád utcák találkozásánál levő kis téren áll, közel a belvárosi Szent Őrangyalok-templomához. A szoborállítás költségeit megint egy tehetős paraszt-polgár család vállalta: „A / BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA / SZEPLŐTELEN

15 KÉL KFL. 1. b. Magyarkanizsa, Plébániai iratok.

16 KÉL KFL. I. b. Magyarkanizsa, Plébániai iratok.

219