Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Klamár Zoltán: Ájtatos híveknek adakozásából… A szakrális térfoglalás kisemlékei Magyarkanizsán

stáció állíttatóinak neve szerepel a márványtáblán, melyet a kálvária bejáratánál helyeztek el: Losoncz Ferenc és neje, Dukai Ágnes, Törteli Lukács és neje, Szabó Klára, Pósa József és neje, Oroszi Rozália, özv. Fehér Erzsébet, özv. Tóth Teréz, Tukacs József és neje, Dukai Veronika, Fehér Verona, Fehér Judit, Fehér Rózsa.

A felújíttatok példaadásának és az egyéni emlékállítás fontosságának hangsúlyozása abban mutatkozik meg, hogy nem a régi táblák megújítása, megtartása mellett döntöttek, hanem teljesen új, a 2009-ik évi felújítás tényét és a felújíttatok neveit rögzítő lapok kerültek a stációkra, a következőképpen:

1. „ Felújítana 2009 / Milutinovics Antal / és családja ”

2. „ Felújítana 2009 / Koncz Gyula és Ella ”

3. „ Felújította 2009 / Muhi Károly és Margit ”

4. „Felújította 2009 / Körmöd József / Rózsa Imre / Raffai József / Hlavinka Imre / és családjuk”

5. „Felújítana 2009 / Harmath Irén / Törteli Ákos / Törteli Zsolt / Törteli Éva"

6. „ Felújította 2009 / Bús Ernő / és Veronika ”

7. „ Felújította 2009 / Dukai István / neje Magdolna / gyerekeikkel / és Dukai Irén ”

8. „ Felújítana 2009 / Faragó Teréz / Pósa Piroska / Sáfrány Mária / és családjuk ”

9. „ Felújítana 2009 /Kracsun Miklós /Csorba János / Jenei Mihály /és családjuk”

10. „ Felújítana 2009 / Teleki György / és családja ”

11.., Felújítana 2009 /A magyarkanizsai / Szt. Őrangyalok / Plébánia hívei ”

12. „ Felújította 2009 / A magyarkanizsai / Szt. Pál / Plébánia hívei ”

13. „ Felújítana 2009 / Nagy Imre ”

14. „ Felújítana 2009 / Dr. Latyák Ibolya / és Családja ”

A kálváriadomb tetején álló három feszület felújított lábazatán, amin korábban nem volt utalás az egykori állíttatókra, napjainkban márványtáblák hirdetik a költségeket állók nevét. A bal oldalin: „Felújította /Kálmán Imre /és családja /2009”, a középsőn: „Felújította /Baráth Antal / és családja / 2009”, a jobb oldalin: „Felújította / Csikós Kálmán / és családja / 2009”.

A város legrégebbi datált szakrális kisemléke az 1866-ban emelt Nepomuki Szent János-szobor. A szent nagy népszerűségnek örvendett egész Közép-Európában - óvott a rossz hírtől, betegségektől, tűzvésztől, a szép halál elősegítője is volt, és a hajósok, vízimolnárok, tutajosok patrónusaként is számon tartották (Liszka 2000, 65) —, nem csoda hát, ha az „AZ Ó KANIZSAI /ÁJTATOS HÍVEKNEK/ADAKOZÁSÁBÓL ” is állítottak egy szobrot a Körös-patak tiszai torkolatához.10 Sajátos a szent szobrának sorsa, hiszen az 1960-as évekig, az eredeti patakmeder feltöltéséig állt egykori állítási helyén, majd a Szent Őrangyalok titulusú katolikus templom kertjébe helyezték át az időközben megrongált, fejetlen szobrot. Korábbi archív fotókon jól látszik, hogy a letörött bal kezét behajlítva, ujját a szája előtt tartva, másik kezében feszülettel, egy közismert ábrázolása a szentnek. Az alkotást a katolikus hívek összefogásával „restaurálták” és a megkerült szoborfejet a helyére illesztették. A homokkő szobor arányait és attribútumát elvesztve ekkor újra kiszínesedett.

10 A Szent Őrzőangyalok temploma 1890-ik évi inventáriumának 14. pontjának bejegyzése: „ Nép. Sz. János szobra a Tisza partján, alapít. 1866-ban a hívek adományából, fentartására alapot a község tett’’ KÉL KFL. 1. b. Magyarkanizsa, Plébániai iratok.

216