Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei
18. kép: Fakereszt - pontosabban annak helye a római katolikus templom északi oldalán (Fotó: Turcsányi Dániel, 2016) Antal plébánost a római katolikus egyház áthelyezte Jánokra (Janik). Utódja Vaňa Ernő lett, aki már nem szervezett nyilvános nagy ünnepi körmeneteket és precessziókat, ezért a fakeresztet a templom északi falára erősítette. Körülbelül 4-5 évvel ezelőtt ismeretlen vandálok lefeszítették a keresztet a templom faláról, és elpusztították. 3. Összegzés Elmondható, hogy a bélyi szakrális kisemlékek legtöbbje ép és gondozott, bár néhányuk elpusztult, illetve erősen rongálódott állapotban van. Legtöbbjük temetői nagyfeszület, s csak két út menti feszületről beszélhetünk a jelenben, amely a község mai területén található, mivel a Perhúcs-kereszt és a Csubák-kereszt maradványa ma már nem tartozik hivatalosan Bély kataszterébe, illetve a Simko-féle kereszt ma temetői nagykeresztként áll. Véleményem szerint további adatközlők felkeresése, kikérdezése által és további írott történeti források felhasználásának segítségével árnyaltabb képet kaphatunk nemcsak az objektumokról állíttatásukkal kapcsolatban, hanem a község vallási életében betöltött szerepükről is. Befejező gondolatként megemlíteném, hogy a homokkő - illetve más anyagból készült - talpazatba ágyazott fémkeresztek a mai Közép- és Kelet-Szlovákiában dominálnak (Liszka 2000, 28). Ebből kiindulva feltételezhető, hogy a térség fémből készült keresztjei, feszületéi Kárpátalján, a ma Ukrajnához tartozó munkácsi vasöntödék egyikében (Frigyesfalva, Szentmiklós, Selesztó), vagy az Ungvárhoz közeli tuijaremetei öntödében készültek, mivel ezek 205
