Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei
A feszület a vasút mai területén, az út szélén áll, ahol az út két oldalán lakóházak álltak az 1970-es évekig. A tiszacsemyői átrakóállomás kiterjesztésével a község a vasút túlsó oldalára eső telkeit, termőföldjeit az állami vasutak fölvásárolták, és a lakóházakat lebontották.29 30 Az objektum azonban a mai napig fennmaradt. Talpazata erősen rongálódott, rajta fekete márványtáblába vésett felirat olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA PERHÁCS JÁNOS ÉS NEJE ERZSÉBET Feketére festett kovácsoltvas kerítés veszi körbe. A fekete színű, kovácsoltvas feszület a talpazatba van rögzítve. A korpusz fémből készült, sárgabronz festékkel van lefestve. A korpusz felett felirat: INRI. A feszület végein szép kovácsoltvas díszítés, alján Szűz Mária látható egy díszes sárgabronz keretű, fekete alapú ablakban. Karjai a mellkasán keresztbe téve. A korpusz és Szűz Mária között, a kereszt középső részén fekete, ovális fémtábla található, melynek szélén leveles növény fut körbe, s melyen valaha talán felirat volt olvasható. A feszület mögött fekete színű fémtámaszték, melynek alsó vége a talpazatba, felső vége fémcsavarral van rögzítve a kereszt hátuljához. Az elmondások alapján az előző polgármester nagyszülei voltak a feszület állíttatói, akik görögkatolikusok voltak, s a községben jómódú családnak számítottak. Több adatközlő úgy vélte, hogy a Kocska család törődött vele, mert az idősebbek még úgy emlékeznek, hogy a család egyik idősebb női tagja ápolta a feszületet, és az ő házuk portája előtt állt. Mindezek ellenére a földterület, ahol állt és mai napig áll az objektum, az ott élő Perhács család földje volt. Az elmondások alapján jelenleg Perhács Ferenc és családja gondozza a feszületet, akik rokonai az állíttatok leszármazottainak.31 32 Utóbbiak már nem foglalkoznak a feszülettel, mivel édesapjuk felekezeti hovatartozása miatt reformátusoknak lettek megkeresztelve. Érdemes megemlíteni, hogy egy ik görögkatolikus adatközlőm elmesélte, hogy át szerette volna helyeztetni ezt a feszületet a mai görögkatolikus templom udvarára a templom felszentelésének 25. évfordulója alkalmából. Már hozzákezdett a hivatalos ügyek, engedélyeztetések intézéséhez, de a görögkatolikus hívek ezt túl bonyodalmas, hosszú és költséges folyamatnak vélték,33 ezért döntöttek úgy, hogy inkább készíttetnek egy új keresztet (az előzőleg említett objektum), mert ez sokkal gyorsabb és kevésbé költséges folyamat. A helyiek emlékeznek, hogy a Bácskába, Battyánba, Leleszre tartó processziós menetek itt megálltak és a hívők elmondtak néhány imát. 2.12. Út menti feszület (Perhács-kereszt vagy Jankó-kereszt)29 29 A községben több Perhács család élt és él napjainkban is, ezért ragadványnevek alakultak ki, mint például Göndör Perhács, Bitang Perhács, Sarkosi Perhács. A keresztet állíttatott Perhács Jánost Jankó Jánosként is emlegette egyik adatközlőm édesapja. 30 Az itt lakók a község belső területein kaptak telkeket és támogatást új lakóházak építéséhez. 31 Azonban mivel a feszület a vasút területén áll, engedélyre van szüksége a belépésre. Azt, hogy engedéllyel vagy anélkül járnak rendezni az objektumot, egyelőre nem tudtam meg. 32 Egyik adatközlőm szerint legalább másfél évig tartott volna a hivatalos eljárás, s azt szerették volna, hogy már azon az éven (2016) álljon ott egy kereszt. 202
