Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei
13. kép: A temetői feszület maradványa, csak a talpazat van meg - ócska temető (Fotó: Turcsányi Dániel, 2016) 14. kép: Temetői feszület - ócska temető (Fotó: Turcsányi Dániel, 2016) Egyik adatközlőm szerint nem Skovics, hanem Simkovics lehetett a második személy családneve, mert Simkovics nevezetű családra emlékszik. A községben élnek még Brezo nevezetűek, de elmondása alapján ezek nem a feszületet állíttató Brezo leszármazottai, mivel előbbiek családja kihalt. 2.10. Temetői feszület A régi temető dombjának keleti aljában, a temető belsejében áll az objektum. Alapja hasított kövekből áll. A középső talpazat kőből vagy betonból készült, melynek bal oldala gyengébben, hátsó oldala erősen repedezett. Ezt leszámítva jó állapotban van. A talpazatba vésett, sárgabronz festékkel kiemelt évszám olvasható: 1920. A feszület a talpazatba van rögzítve. A kereszt és korpusz fémből készült. A kereszt szép kovácsoltvas mű, tele kovácsoltvas díszítésekkel. A feszület alsó részén Szűz Mária látható, két karja keresztbe téve, körülötte félköríven körbefutó kovácsoltvas rózsák. Szűz Mária, a korpusz és a körbefutó rózsák szürke színűek. A kereszten Szűz Mária és korpusz között ovális fémtábla található, melyen valószínűleg egykor felirat volt. A feszületet egy kovácsoltvas rúd támasztja meg hátulról, melynek alsó vége a talpazatba, felső vége csavarral van a kereszt hátsó oldalához rögzítve. Kérdésemre, hogy pontosan mikor, ki és milyen célból állíthatta, adatközlőim nem tudták megválaszolni. A halottak napi gyertyagyújtáson kívül nem tudnak más vallási megnyilvánulásról. 200
