Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei
Mielőtt azonban a község rövid történetére és az objektumok részletes bemutatására rátérnék, szükségesnek tartom a témával foglalkozó néhány magyar kutató és eredményeik megemlítését a teljesség igénye nélkül.5 Emellett utalni szeretnék a terminológiát érintő problémára is. Az előzőhöz kapcsolódóan a magyarországi kutatásokat illetően érdemes itt megemlíteni elsősorban Tüskés Gábor, Réthelyi Jenő vagy Fekete János nevét, akik lokális szinten a keresztek állíttatásával, azok település-földrajzi, formai, művészeti jellemzőivel, az őket előállító mesterek, műhelyek történetével, valamint a keresztek használatának, folklórjának kérdéseivel foglalkoztak (Tüskés 1977, 195-197; Tüskés 1980, 98-113; Réthelyi 1984, 53-79; Fekete 1984, 80-106. Vö. Bartha 1992, 54; Bartha 2006, 132), továbbá érdemes megemlíteni Bartha Elek ide vonatkozó tanulmányát (Bartha 1990a, 219-226). A téma szempontjából megkerülhetetlen Liszka József neve, aki a szlovákiai magyar szakrális kisemlékek kutatásával ért el jelentős eredményeket az utóbbi évtizedekben (a teljesség igénye nélkül: Liszka 1993a, 599- 607; Liszka 1993b, 193-195; Liszka 1995; Liszka 1998, 947-956; Liszka 1999a, 157-162; Liszka 1999b, 97-116; Liszka 2000; Liszka 2007a, 165-168; Liszka 2007b, 17-36). Végül a mai Szerbia területén végzett kutatások által létrejött eredményt is szeretnék megemlíteni, mint például Silling István (Silling 1994, 123-133; Silling 2014) vagy Kocsis Antal és Nagy Tibor közös írásait (Kocsis-Nagy 1994). Ami a szakrális kisemlékek terminológiai problémáit illeti, Liszka József szerint nagy káosz uralkodik a magyar szakirodalomban, ezért szükséges lenne a következetlenségek tisztázása. Ezen a téren főleg a formai-funkcionális kérdésekkel is összefüggő terminológiai problémák okozhatnak gondot (Liszka 2000, 19-20). Fontosnak tartom meghatározni, hogy mit értünk szakrális kisemlék alatt. A legkézenfekvőbbnek Liszka József meghatározását tartom, miszerint: „Szakrális kisemlékeken, a német sakrale Kleindenkmäler vagy Kleindenkmale mintájára, azon szabadon álló, vallási tárgyú objektumokat értem, amelyeket általában (de nem minden esetben) a hivatalos egyház is szentesített ugyan, ám alapvetően mégis a népi vallásos gyakorlatban játszottak döntő szerepet.” (Liszka 2000, 19) Ezen objektumok formai osztályozása nem képezi dolgozatom részét, melynek főleg tartalmi okai vannak, ezért csak jelzem a fentebb említett kutató tipológiai sorrendjének felépítésére, terminológiai meghatározására vonatkozó irodalmat (Liszka 2000, 19-31). 2. A község rövid története és szakrális kisemlékeinek bemutatása Bély község a mai Szlovákia délkeleti részén, a Felső-Bodrogközben található, közel a magyar-szlovák-ukrán hármas határhoz.6 A község zömmel magyarlakta,7 ahol három felekezet - a római katolikus, a görögkatolikus és a református - a meghatározó, és rendelkezik templommal is. Az 1910-es népszámlálás alapján 1030 lakosából 328 római katolikus, 378 görögkatolikus, 254 református (Majo 2012,1855), míg a 2011-es népszámlálás alapján 1474 lakosából 722 római katolikus 342 görögkatolikus, 225 református.8 Az első világháború előtt az egri egyházmegye, azóta a kassai püspökség alá tartozik. Valószínűleg már a honfoglalás 5 Az ide vonatkozó összes szakirodalom felsorolását nem tartom szükségesnek, ezért csak a dolgozatomat érintő számomra legfontosabbnak vélt írásokat említem. Az objektumokhoz kapcsolódó, illetve ahhoz köthető vallási megnyilvánulásokat érintő irodalomból is csak néhányat említek meg itt: Bartha 1980; Bartha 1990b, 425-442; Bartha 1992, 54-62; Bartha 2002, 261-274; Bartha 2006, 131-148; Bárth 1990, 329-424. 6 „Hármashatár: a Tisza-Latorca-Bodrog által közrefogott tájat nevezzük így. A hármashatár azonban csak a második világháború után alakult ki, amikor az újabb határmódosítások a Szovjetunió kárpátontúli területévé tették Csehszlovákia délkeleti részét” (Viga 1996, 5-6). 7 2011-ben 1474 lakosából 1036 magyar és 366 szlovák nemzetiségű. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. 8 Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. 186
