Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei

27. kép: Szent Kristóf-szobor, Béla (Fotó: Psenák Emese, 2016)

28. kép: Feszület talapzata (hugyosároki kereszt), Béla (Fotó: Psenák Emese, 2016)

A helyiek elmondása szerint a szobrot 1939-ben Ulmann György a faluban található kastély akkori tulajdonosa állíttatta hálából. A szóban forgó helyen autóbaleset érte, amely szerencsés kimenetelű volt. Az Esztergom és Vidéke című hetilap 1939. szeptember 28-án megjelent számában is említést tesznek az eseményről „Emlékszobor-leleplezés” címmel. írják, hogy a szerencsés kimenetelű baleset emlékére a család „szép szobrot emelt”, amit 1939. június 24-én vasárnap délelőtt lepleztek le. Az emlékművet (a cikk nem említi, hogy mit ábrázol) „dr. Mertán János prelátus-kanonok szentelte meg. Ugyanezen alkalomból Kégly György muzslai esperes szentmisét mondott” (Esztergom és Vidéke 60,1939/75,2. p.).15

4.6. Kereszt (feszület?) talapzata (hugyosároki kereszt)

Mészkő - feltehetően - feszület, melynek már csak a talapzata áll (28. kép). A talapzat tetején kőhalom-imitáció látható, amelyből a letört keresztrész pár centiméteres része áll ki. Elhelyezkedését tekintve a Köbölkút felé vezető főút mentén található.

A valamikori feszület helyét Húgyos ároknak hívják, mivel az istállókból innen folyt le a szennyvíz és az esővíz is. Ezért is szerepel a helyi elnevezésben hugyosároki keresztként. Egyébként az objektum egy utat is jelölt, ugyanis Muzsláról Bélára itt vezetett fel út.

Az állíttatásról nem tudtam meg semmit. Azonban az első katonai felmérés térképén (1763— 1787) a kereszt már jelen van.

15 A képoszloppal kapcsolatban lásd még: L. Juhász 2013, 37; Liszka 2000, 146.

165