Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei
20. kép: Feszület (irtványi kereszt), Libád (Fotó: Psenák Emese, 2016) 21. kép: Feszület, Libád (Fotó: Psenák Emese, 2016) 3.10. Feszület (Jézuska-kereszt) Barnára festett fafeszület (22. kép), rajta ezüstszínű öntöttvas korpusszal és INR1 jellel. Teteje félkörívesen bádoglemezzel fedett. A korpusz alatt a keresztfából szintén ezüstszínű, dombon álló kereszt szimbólum domborodik ki. Az objektumot koszorúk díszítik. Elhelyezkedését tekintve a Gyiva és Kéménd között vezető főút mentén, a libádi bekötőúttal szemben áll, egy füves, gazos, fával benőtt területen. Nem messze a libádi kanálistól. Sajnos az állíttatásról nem lehet tudni semmit, viszont az első katonai felmérés térképe (1763-1787) az említett területen már jelöl egy feszületet. 4. Béla A község Párkánytól és Esztergomtól északnyugatra található.12 Az első írásos emlék 1138-ban említi a falut, II. Béla uralkodása idején. A török időkben a település elpusztult, lakossága elmenekült. A törökök kivonulását követően azonban ismét új életre kelt. Béla falva 1732-ben Tersztyánszky József tulajdonába tartozott, aki Esztergom alispánja volt. 1755-ben a faluban 348 lakos volt számontartva, valamint ekkor már iskola is működött itt (Varga 2008,46-59). A település 1770-ben Török András (Árva megye főispánja) tulajdona lett, aki a községben található 12 Párkánytól kb. 11 km-re, Esztergomtól pedig kb. 16 km-re fekszik. 161
