Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei
7. kép: Talapzat, Sárkányfalva (Fotó: Psenák Emese, 2016) 2. Gyiva A település Párkánytól Észak-nyugatra helyezkedik el, Sárkányfalva és Libád között. Közigazgatásilag 1976-ban Sárkányfalvához csatolták (Popély 2014, 148). A falut a 13. századvégén már jelölik a források. 1304-ben a terület Zovárd nembeli Zovárd birtoka. 1439-ben Zsigmond király a helységet Pogánytelki István leszármazottainak adományozza. 1531-ben a falu Gyivai János birtoka. A16-17. századi adóösszeírásokban nem említik a települést. 1720-ban Libádhoz tartozó pusztaként van számon tartva. 1753-ban Tersztyánszky József birtokolja a területet. A 19. század első felében a falu egyik birtokosa a Majthényi család, a másik pedig a báró Baldacci család, illetve Palóczy Ádámnak volt itt birtoka. A 19. században itj. Paskusz Benő a település földesura (Borovszky 1910, 22). Lakossága az 1921-es adatok szerint 297, ebből 296 magyar és egy szlovák. Vallási megoszlását tekintve 288 római katolikus, 8 izraelita és egy református (Popély 2014, 148). Gyiva szakrális kisemlékei A faluban 3 szakrális kisemlék található. Két feszület, egy harangláb, valamint áll még egy régi korhadt fakereszt Libád és Gyiva falu között. Az objektumok állapotukat tekintve jók, felújítottak, a helyiek gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján környékükön gyertyát gyújtanak. 153
