Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei

2.2. Középtúri templom

A középtúri egyhajós templomot a Korpona-patak partján emelték 1260-ban. A késő román stílusú építményt a törökdúlás után barokk stíluselemek felhasználásával javították. A négyszög alakú szentély déli falához illesztett sekrestye és a hajóba vezető előszoba is a 18. századi átalakításkor épült. A 19. században ipartelepítési tervek alapján a patak medrét közelebb hozták a faluhoz, így az árvizek a part alámosásával fokozottabban veszélyeztették a templomot. Végül az 1938-as rendkívüli nagy áradás következtében a leszakadó partszakasszal együtt a templom hajója is leomlott. A megmaradt részt a diadalív befalazásával és egy új bejárat megnyitásával kápolnává alakították, amelyet 1968-ig használtak istentiszteleti célokra, amikor a két falurész számára egy-egy családi házban alakítottak ki imaházat. A barokk elemekkel bíró, ám túlnyomórészt román stílusú építményt 1643/1 sz. alatt a Lévai Járási Bizottság 1963. október 23-án kelt határozata alapján védett építészeti műemlékké nyilvánították. A középtúri imaházat a régi templom védőszentje után Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelte Maiagyi József plébános, a kistúri - azóta már eldöntött - imaházat oltárképe alapján a Magyarok Nagyasszonya oltalmába helyezte.

2.3. Nagytúri templom

Az imaházakat 2014-ben felszámolták, mert elkészült a Magyarok Nagyasszonya és Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt, kettős patrocíniumú, új templom. A templomépítés ügyével már Mészáros Árpád Lőrinc plébános (1912-1983) is foglalkozott, aki 1957-1972 között szolgált Felsőtúron. Középtúron telket vásárolt és elkészíttette a tervrajzokat, ám az akkori politikai rendszer meggátolta az építkezést. Csupán a rendszerváltás után nyílt lehetőség

2. kép: A nagytúri (középtúri) templom (Fotó: Bendík Béla, 2016)

119