Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei

Magyarország Borovszky Samu által szerkesztett és valószínűleg 1910 táján megjelent monográfiájában6 Felsőtúr kapcsán olvashatjuk, hogy a 91 házzal bíró magyar kisközség vasúti és táviró-állomása Ipolyságon, postája helyben van. A posta minden valószínűség szerint mindhárom község ellátását szolgálta.

A 20. század markáns politikai változásai a három Túrt sem kerülték el. A trianoni békeszerződés (1920) alapján az alakuló Csehszlovák Köztársasághoz, majd az első bécsi döntés értelmében (1938) ismét Magyarországhoz csatolták. A bécsi döntéseket a II. világháború utáni békeszerződések (1946) semmissé nyilvánították, így a Túrokat újfent visszahelyezték a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá. Kis- és Középtúrt 1967-ben egyesítették Nagytúr név alatt. A történelmi megnevezés ismételt, de teljesen más lokalitásra történt alkalmazása a döntéshozók helytörténeti ismereteinek nagyfokú hiányára utal, és a helyi viszonyokban kevéssé járatost alaposan megzavarhatja.

1.1. Nemzetiségi összetétel

Az ország- és rendszerváltások hatása a nemzetiségi, illetve felekezeti összetétel alakulásában is megmutatkozik, bár egyetlen szubjektív adatszolgáltatású felmérés sem százszázalékos pontosságú. Ennek ellenére a népszámlálások adatsora nagy vonalakban tükrözi a lakosság összetételét, ám a társadalmi berendezés függvényeként akár az egyénre nehezedő, gerincroppantó politikai nyomást is érzékeltetheti.

Az alábbi táblázat Felső-, Közép- és Kistúr nemzetiségi adatait tartalmazza 1850-től 2011 - ig bezárólag. Ifj. Palugyay Imre munkájában az 1850-es összeírás adataira támaszkodva a zsidókat nemzetiség és vallás alapján egyaránt besorolja (Palugyay 1855, 638-641). Az 1900-as és 1910-es adatgyűjtés a bevallott nemzetiség mellett a magyar nyelv ismeretét is vizsgálta, az 1941-es pedig külön-külön mérte fel az anyanyelvi és a nemzetiségi adatokat, a háttérben mintegy áttekintést nyújtva a valószínű vegyes házasságokról. A kimutatás szerint 1941-ben izraeliták egyik Túron sem éltek, ugyanakkor az 1938-as csehszlovák összeírás Felsőtúron 7 zsidó lakost tüntet fel.7

1850»

Polg.Katón.

Külhoni

Külföldön.

Magy.Ném.

Szlov.

lzr.

Egyéb

Magy.

beszél

Kistúr

189---180-9

Középtúr

266---259-Cigány

7

Felsőtúr

488

437

7

4

1880**

Kistúr

231---201

2

19-Középtúr

246---231

6

2-Felsötúr

474---417

8

30--1900***

Kistúr

333-2

1

315

1

16-1

331

Középtúr

304-1

1

290

1

12-1

304

6 Magyarország vármegyéi és városai, Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város, Budapest, Országos Monográfiái Társaság, http://mek.oszk.hu/09500/09536/htnil/001 l/5.html- [2017. 3. 20.]

7 http://www.upn.gov.sk/pocty-zidov-juzne-slovensko/zoznam-obci.php7okres- [2017. 3. 21.]

114