Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei
Szántóföldjeik jók s benne búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, zabot termesztenek. Szőlöjök és erdejök is van. F. u. Beniczky, Gézcy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán, Thury, s m. t.5A földesurak lakhelyét és birtokaik faluk szerinti megoszlását nem jelöli. A18. századtól Felsőtúron többek között a Benyiczky, a Horváth, Fogarassy, Pongrácz család a földbirtokos. A 20. század legelején a Nedeczky család, Laky Károly és báró Scherpon bírt a településen birtokkal és kúriával. Lényegében ugyanezek a családok Nagytúr birtokosa is, illetve a velük rokon Szentkereszty, valamint (a 19. században) a Géczy, a Márthonffy, Kasza, Ivánka, Szügyi, Okolicsányi, Kalocsa, Kappel, Ivánka, Plachý és Ruttkay családok rendelkeztek itt birtokrészekkel; legtöbbjük házasság útján nyerte tulajdonjogát. A három Túrt illetően a katonai térképek szintén igen beszédesek. Az I. katonai felmérés, melyet a Magyar Királyság területén 1782-1785 között végeztek, Unter Thur, Alsó Turovcze alakban jelöli a mai kistúri falurészt, Középtúr Mitter Thur, Közép Turovcze néven szerepel, s a Korpona-patak partján álló templomtól délre fahidat, északra vízimalmot jelöl. Temetőt vagy szakrális kisépítményt ez a térkép nem rögzít. Érdekes, hogy a német szókapcsolat ThurX, a magyar előtagú viszont szlávos Turovczét alkalmaz, sőt, Felsőtúr esetében a háromnyelvű megnevezés Felsó vagy Horné Thurovcze v. Ober Thur alakban történik. Az L alakú falu délkeleti csücskén álló templomon kívül egyéb szakrális jellegű helyet itt sem mutat. A mintegy hatvan évvel későbbi, Magyarország területét 1819-1869 között, ennek keretében Hont vármegyét 1846 táján megrajzoló II. katonai felmérésen a három Túron lényeges fejlődés érzékelhető, mindhárom a korábban felmértnél nagyobb településként mutatkozik. Alsó vagy Kis Thúr félkör alakú házsora ekkor még csak kertjeivel támaszkodik a palásti országúira, mely ma átszeli a falurészt. A községtől délkeletre, az út túloldalán látható a temető. Közép Thúr az említett országúitól nyugatra terül el, de már megjelennek a későbbi út menti házsor első épületei. A folyócskán a térkép nem jelez szilárd hidat, viszont a vízimalom minden valószínűség szerint még működött. Szakrális jellegű építmény a templomon kívül nincs, a temető a falutól északkeletre - a kistúrihoz hasonlóan —, az országút túloldalán terül el. Felső Thúrt ugyanakkor kettészeli a széles főutcára közel derékszögű kanyarral forduló palásti út, mely a település északi szélén egy vízimalom mellett halad el. A templomtól délre megjelenik egy szilárd építőanyagból emelt szakrális kisemlék, minden valószínűség szerint a ma is látható Fájdalmas Szűzanya-képoszlop, északnyugatra, a Korpona túlpartján pedig egy másik (a jelzet szerint) képoszlop. Temetőt, illetve temetői nagykeresztet sem az L, sem a II. felmérés nem mutat, ugyanakkor a templom körüli régi sírok, illetve a II. felmérés térképén a templom körülkerítése az ott történő temetkezésre utalnak. Az 1869-1887 között készített III. katonai felmérés térképén értelemszerűen csak magyar feliratozást találunk; Alsó- (Kis) Túr, Közép-Tur és Felső Túr alakban tünteti fel a három falut. Az előző felméréshez viszonyítva Alsótúron nincs szembetűnő változás, mindössze a Korponán átvezető fahíddal gyarapodott, Középtúr esetében viszont már jelzett az országút menti képoszlop. Felsőtúron még létezik a vízimalom, és tőle keletre megjelenik egy eddig nem mutatott fakereszt. A templomtól északnyugati irányban már fakereszt utal a szabályos sávban húzódó, viszonylag keskeny temetőre. A Fájdalmas Szűzanya-képoszlop szintén látható, de eltűnt a patakon túli objektum. 5 http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/ [2017. 3. 20.] 113
