Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Tanulmányok - Bárth János: A lengyelfalvi eset. Néprajzi szemléletű történeti életkép egy 18. századi székely faluról
táncoló = tánc, táncalkalom (3) tilolás = kendertörés finomabb formája (28) tőkéd = jut —>fölébe tőkedvén = fülébe jutván (25) törik —► el törék = eltört (23) udvar = nemesi, földesúri kúria, udvarház és telke (7) udvari kaláka = a földesúr gazdatisztje, „udvarbírája” által rendezett összesegítő munka, nagy vigassággal (7) úgy jár — teherbe esik (13) ül —> üle = ült (19) vala —* mondotta vala nékem = mondta nekem (11) —> itt vala Sófalvi Mihály = itt volt Sófalvi Mihály (28) —> oda jött vala = oda jött (28) veszteg ül = nyugodtan ül (23) volt —* kikkel ment volt ki? = kikkel ment ki? (23) —» ment volt-e le, vagy nem? = lement-e, vagy nem? (28) zúgat = pletykát terjeszt, pletykázik (19, 24) Összegzés Egyetlenegy 18. század végi székely köznépi per tanúvallomásainak elemzési kísérletét nyújtottam át az olvasónak. A vallomások nem sorsfordító történelmi eseményekről adnak hírt, hanem egy kissé nimfomániás székely lány normasértő viselkedéséről, váratlan teherbe esésének körülményeiről szólnak. Ez igazán nem olyan téma, nem az a történet, amely föltétien elemző tanulmányért kiáltana. A megszólaltatott tanúk azonban nemcsak az események feltárásához nyújtottak adatokat, hanem felvillantották a 18. század végi udvarhelyszéki székely életmód néhány elemét, sajátosságát is. Ez viszont már olyan téma, amely megérdemli a tanúvallomások szavakra, félmondatokra bontását, néprajzi szemléletű értelmezését, elemzését. A történeti népéletkutatás szempontjából miről is tudnak üzenni ezek a vallomások a 21. századi figyelmes olvasónak, elemzőnek? A tanúk életkorral, családi helyzet feltüntetésével ellátott nevei és az emlegetett személyek nevei a falu népességét jelenítik meg. Az elmondott történetekből felsejlenek a falu házai, udvari épületei. Megvillan a kertekkel, gyümölcsösökkel tagolt, lazán beépített település képe. A legtöbb vallomás az ifjúság társas életét, ünnepi szórakozásait helyezi mondanivalója középpontjába, mégpedig a vigassággal záródó kalákákat és a magánházaknál rendezett táncokat. Ferenc Anna viselt dolgai kapcsán a vallomásszövegek elemzője és az elemző tanulmány olvasója számára felderengnek a 18. század végi székely falusi viselkedési normák, illetve érzékelhetővé válnak a velük ellentétes magatartások. Különösen a szerelem, az udvarlás, a párválasztás, a szexualitás illendő és illetlen történetei bukkannak elő a kíváncsi „bírák” kérdéseire adott válaszokból. Az 1794-ben megörökített vallomáscsokor gazdag tárháza a korabeli udvarhely széki táj szavaknak, valamint a régies és székelyes nyelvi fordulatoknak, nyelvjárási sajátosságoknak. 29
